A Neander-völgyiek is érzékelték a keserű ízeket
2009. augusztus 12. 17:56 BBC News, MTI
Őskori csontleletből kinyert DNS tanúsága szerint a Neander-völgyi emberek némelyike is rendelkezett azzal a génnel, amely képessé tesz a keserű íz érzékelésére.
Korábban
Az emberek többsége igen kellemetlennek érzik a feniltiokarbamid (PTC) keserű ízét. A lakosság negyede azonban egyáltalán nem érzi e vegyület ízét, amely a természetben leginkább a leveles zöldségfélékben található, de előfordul némely mérgező növényben is. A két csoport esetében különbözőek a nyelvben található ízérzékelő receptorok; azok az egyének, akik képesek érzékelni a keserű ízt, hordozzák a TAS2R38 jelű gént.
A barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet kutatói egy 48 ezer éves Neander-völgyi csontleletet vizsgáltak. A csontok Spanyolország északi részén, El Sidron közelében kerültek elő, ahol 2000 óta 11 Neander-völgyi egyén maradványait tárták fel. A 48 ezer éves csontminta DNS-ében a kutatók kimutatták a TAS2R38 gént, vagyis az adott egyed képes volt érzékelni a keserű ízt. A kutatók biztosak benne, hogy a csont nem szennyeződött modern emberi DNS-sel, mivel a mintavétel teljesen steril körülmények között történt, s a mintát azonnal lefagyasztották.
A kutatást irányító Carles Lalueza-Fox szerint a TAS2R38 gén megléte azt jelenti, hogy ez a genetikai variáció már azelőtt létezett, hogy szétvált volna a két ág, amelyek egyike a Neander-völgyi ember, a másik pedig a modern ember kialakulásához vezetett. "A keserű íz érzékelésére való képtelenség nem csupán a modern lakosságnál mutatható ki. Ez olyasvalami, ami legkevesebb félmillió évvel ezelőtt is létezett" - nyilatkozta Carles Lalueza-Fox.
A kutatók a csontmintában kimutatták, hogy az adott Neander-völgyi ember recesszíven (rejtetten) hordozta azt a gént is, amely blokkolja a keserű íz érzékelését. Ez viszont azt jelenti, hogy a Neander-völgyi emberek között voltak olyan egyedek, akik képtelenek voltak érzékelni a keserű ízt. Mint a kutatók rámutatnak, a feniltiokarbamid keserű ízének az érzékelése megóvhatta az embert, hogy túl sokat fogyasszon a mérgező növényekből. Ugyanakkor az a tény, hogy az érzékelést blokkoló recesszív gén még a modern emberben is megtalálható, arról tanúskodik, hogy valamilyen genetikai előnyt jelenthetett, ha valaki képtelen volt a keserű ízt érezni.
A spanyol kutatók vizsgálataikról a Royal Society brit tudományos társaság Biology Letters című kiadványában számoltak be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.