2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Felfedezték Vespasianus szülőházát

2009. augusztus 10. 12:13 MTI

Rómától északra egy gazdag villa maradványait fedezték fel, amely a régészek feltételezése szerint Vespasianus császár szülőháza lehetett. A feltárásokat egy húsztagú régészcsapat végezte, amelyben az olaszok mellett brit és francia archeológusok vettek részt.

Filippo Coarelli ásatásvezető régészprofesszor szerint számos jel utal arra, hogy itt láthatta meg a napvilágot a császár csaknem kétezer évvel ezelőtt. Az egyik ilyen támpont maga a helyszín - az ókori villa Rómától 70 kilométerre északkeletre fekszik, itt helyezkedett el egykoron Falacrinae városa. Egyébként a város romjait is csupán 2005-ben találták meg. A professzor szerint a másik támpont, hogy egy luxusvilláról van szót, ilyet csak egy nagyon tehetős személy engedhetett meg magának, amilyen Vespasianus apja volt, aki a térség bankárjának számított.

Az i.sz. 1. században épült villa egy gazdagon díszített, 14 ezer négyzetméteres alapterületű épületegyüttes. A régészek mindmostanáig nem voltak biztosak, hogy valóban Vespasianus szülőházát találták meg. Mint Filippo Coarelli professzor rámutatott, az adott korból származó villák falain nincsenek feliratok, ami bonyolítja a kutatók dolgát, így nehezebb azonosítani az egykori tulajdonosokat.



Titus Flavius Vespasianus, a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik császára, aki 69. és 79. között uralkodott, i. e. 9. november 17-én született Falacrinae városában (mai Rieti környéke). Claudius uralkodása alatt részt vett Britannia meghódításában (42-47), később számos egyéb tisztség után Africa prokonzulja lett. 67-ben Nero hűséges híveként kapott megbízást a zsidó felkelés leverésére (67-69). Nero öngyilkossága után polgárháború tört ki, egy év leforgása alatt hárman is váltották egymást a császári trónon.

Vespasianust 69-ben először az alexandriai, majd az judeai hadsereg is császárrá kiáltotta ki, végül a dunai légiók is csatlakoztak hozzá. A szenátus 69. december 22-én ismerte el törvényben Vespasianus uralmát. Mivel a polgárháború és Nero őrült költekezése miatt a birodalom kincstára kiürült, miközben Róma még mindig nem heverte ki az i.sz. 64-ben a város nagy részét elpusztító tűzvészt, a császár szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: egyrészt csökkentette a kiadásokat, másrészt új bevételi források után nézett.

A Colosseumot, amelyet eredetileg a Flaviusok Amfiteátrumának neveztek, tartják Vespasianus fő művének: a 75 ezer nézőt befogadó arénát i.sz. 80-ban, egy évvel a császár halála után Titus avatta fel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
 <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i>
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár