Bocsánatot kért Kalifornia az amerikai kínaiaktól

A törvény elfogadására azért került sor, mert az 1940-es évek végéig a kínaiaknak megtiltották a földbirtoklást, vagy azt, hogy fehérekkel házasodjanak, a közszférában dolgozzanak, és azt is, hogy fehérek ellen tanúskodjanak a bíróságokon. A mostani bocsánatkérés mellett elismerték a kínaiak érdemeit is, így például a transzkontinentális vasútvonal építésében nyújtott teljesítményüket. A kaliforniai törvényt viszonylag gyorsan fogadták el: az először februárban bemutatott javaslatot akadály nélkül szavazták meg, és azt Arnold Schwarzenegger kormányzó ellenvetés nélkül írta alá.

Ez azonban nem az első bocsánatkérés: 2006-ban a kanadai miniszterelnök, Stephen Harper fejezte ki sajnálatát az őslakosok felé. A kisebbségi kérdés máshol is érzékeny téma: tavaly februárban például Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök az ország aborigén lakosaitól kért bocsánatot a megkülönböztetésért, és az erőszakos szegregációért. Öt hónappal később az amerikai kongresszus az afroamerikai lakosságtól a rabszolgaság miatt kért elnézést. A hasonló intézkedések közül azonban a mai napig egy 1988-as akció magaslik ki: akkor az Egyesült Államok kormányzata 120 ezer még élő amerikai japánnak fizetett fejenként 20 ezer dollárt a második világháborús megkülönbözetésekért és internálásokért.

A most elfogadott törvényben érintettek nagy része azonban már nem él, így azok közül is nagyon kevesen emlékezhetnek, akiket az 1910 és 1940 között a San Franciscóhoz közeli Angyal-sziget tranzitállomására internáltak az amerikai hatóságok.

A lépés azonban több mint szimbolikus: a Schwarzenegger vezette helyi kormányzat nagyon komoly turisztikai és gazdasági szerződéseket készül kötni Kínával. Ezt fémjelezte a kormányzó nemrég tett hatnapos kínai útja is, amelynek során Kalifornia exportképességét, és innovativitását hangsúlyozta.

A kínai közösség pedig abban reménykedik, hogy Kalifornia után végre a Kongresszus is napirendre veszi a kérést, és felülvizsgálják az ország egyetlen faji és nemzetiségi alapon elfogadott szövetségi szabályozását, a Kínaiakat Kirekesztő Törvényt. Az 1882-ben elfogadott rendelkezés 1943-ig volt érvényben, amikor az Egyesült Államok és Kína szövetségesek lettek a második világháborúban: a törvényt azonban akkor is csak hatályon kívül helyezték.

A közösség szóvivője szerint semmilyen anyagi kompenzációt nem várnak, csak abban is reménykednek, hogy az Angyal-sziget bevándorlási központjában az Ellis-szigethez hasonlóan múzeumot és oktatási központot rendezhetnek be. Ez azonban nem lesz egyszerű, hiszen annak területét korábban állami parkká nyilvánították, amelynek költségvetését a válság miatt szinte teljesen megvonták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait