Gáztámadást indított volna Tokió ellen Churchill

A nemrég közzétett dokumentumok között fedezték fel azt különleges, a kormányzat egyik akadémikusa által jegyzett dokumentumot, amely a támadás „Tokió ellen gázbombákkal” címet kapta. A kétoldalas emlékeztetőt jegyző D. Brunt professzor szerint megfontolandó, hogy milyen hatással járna egy ilyen támadás. Az elemzés igencsak pontos, hiszen az a katonai hírszerzés legaktuálisabb légifotói és információi alapján készült el.

A professzor a rövidke írásban felvetette, hogy milyen előnyei illetve hátrányai vannak, ha télen, vagy ha nyáron támadnak, és azt is, hogy milyen gáznak milyen hatása lehet, illetve miként lehet a legtöbb halálos áldozatot elérni. Az 1944. május 8-i feljegyzésben arra az eredményre jutott, hogy lehetőleg nyáron kell támadni, amikor nem áll fenn az eső lehetősége.

Szerinte a gáztámadást gyújtóbombákkal kell kombinálni, mert Tokióban a kormányzati- és lakóépületek zöme fából épült. Emellett az elemzés kitér arra is, hogy mivel a város közepén sok zegzugos utca van, ezért lehetőség szerint több kisebb bombát kell használni. Sok múlik az ütemezésen is: a gyújtóbombás támadást lehetőleg akkor kell elindítani, amikor az emberek a gáztámadás miatt a házaikba menekültek. Ekkor ugyanis jóval több embert lehet megölni – áll a memóban.

Erre a támadásra végül nem került sor: alig egy évvel később azonban az amerikaiak atombombával "küszöbölték ki" az ilyen hagyományos és bonyolult támadások "hátrányait".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai