A magyar Gulag áldozatainak állítanának emlékművet

Az 1950. június 23-án megkezdődött deportálások emlékére állítandó műalkotás ötletét támogatta a parlamentben mondott beszédében az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága, valamint a budai kerületek összes polgármestere is - mondta Rétvári Bence, a KDNP parlamenti és fővárosi közgyűlési képviselője.

Szomorúnak nevezte, hogy a magyarországi rendszerváltásról külföldön nem emlékeznek meg, holott például a lengyelországi 1989-es eseményeit Budapesten is bemutatja a Lengyel Kulturális Intézet. Egy 2008-as, 18 és 25 éves korúak között végzett felmérésre hivatkozva kijelentette: a mai fiataloknak már nem olyan egyértelmű, hogy "milyen fontos a szabadság". A megkérdezettek tíz százalékának mindegy volt, hogy diktatúrában vagy demokráciában él, 30 százalék nem is foglalt állást, míg 60 százalék mondta "valamilyen szinten fontosnak" a demokráciát.

Eötvös Péter, a 2000-ben alakult Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy külön emléknapra lenne szükség, amely a hortobágyi kitelepítésekre hívná fel a figyelmet. Családok ezreit vitték 59 éve ezen a napon 12 munkatáborba az ország nyugati és déli határvidékéről, amelyet az akkori kormányzat a hidegháborús viszonyok miatt nem mondott biztonságosnak - emlékeztetett. A kitelepítetteknek alig egy órájuk volt holmijaik összeszedéséhez, irataikat elvették, s lakhelyükön csak mintegy fél méter széles ágyon kaptak helyet.

Kényszermunkájukat a környező falvak állami gazdaságaiban végezték egészen addig, míg az első Nagy Imre-kormány 1953 júliusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. A kárvallottak azonban előző lakhelyeikre nem mehettek vissza, és csak segédmunkára vették fel őket - mutatott rá. A rendszerellenesnek nyilvánított elhurcoltak házát, vagyonát így végleg elkobozták, amellyel a lakosságot akarta a hatalom megfélemlíteni. Az áldozatokat azóta sem kárpótolta senki, ezért célul tűzték ki, hogy ez megtörténjen - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő