A vályogvető rámától a lápi hisókáig
2009. április 23. 11:23 MTI
A modern és az európai kulturális örökség részét képező régi mezőgazdálkodási módszerek egymásra gyakorolt hatását mutatja be az a magyar- francia-svéd kiállítás, amely csütörtökön nyílik a Szentendrei Néprajzi Múzeumban; a skanzenban 120 féle tárgyat, emellett fotókat, dokumentumokat ismerhetnek meg az érdeklődők.
Korábban
Sári Zsolt, a skanzen néprajzkutatója elmondta: az elmúlt évszázadokban Európa mezőgazdaságának fejlődése jelentős hatást gyakorolt a társadalmakra, a technológiák korszerűsödése nyomán ugyanakkor az agrárgazdaságban mind kevesebb kézi erőre van szükség, ami a vidék elnéptelenedésének veszélyét vonta magával.
Az iparosodás túlfogyasztást idézett elő, ami a természeti javak kirablása miatt ökológiai katasztrófákkal fenyeget. A káros folyamatok mérséklésére, a környezetbarát szemlélet kialakítására az Európai Unió hét ország - köztük Magyarország - múzeumait, intézményeit kérte fel a témába vágó közös kiállítások szervezésével.
A nemzetközi kiállítást elsőként Franciaországban mutatták be. A tárgyak között szerepel az energiatakarékos házak építésére alkalmas magyar ősi vályogvető ráma, a francia aprófalvak közösségének összetartásában szerepet játszó többfunkciós kisposta fotója, és a svédek által a tej tartósítására régóta használt vadon termő lápi hisóka képe. Érdekesség, hogy az egyik bemutatott fotót csak az elé tett kerékpárra ülve, a pedált tekerve lehet megnézni, amivel a napi mozgásnak az egészséges életmódban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet.
Szerepel a bemutatón a magyar mangalica sertésből készült kolbász, valamint a különböző francia sajtok előállításának régi és mai eszközei. Ezek az úgynevezett slow food (komótos étkezés) mozgalomba is beilleszthetők; ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyben előállított, az adott környékre jellemző hagyományos élelmiszerek elterjedése megkíméli a környezetet. A tartósítás vegyszerei, a csomagolóanyagok ugyanis így feleslegessé válnak és a szállítás költségei sem terhelik a költségeket - emelte ki Sári Zsolt.
A kiállítás a Skanzen Galériában június 21-ig tekinthető meg, a tárlat ezután Svédországban folytatja vándorútját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.