Mégsem volt kannibál a Neander-völgyi ember

A Krapinában talált csontok töredékes volta, s a rajtuk lévő vágásnyomok miatt az antropológusok úgy vélték, hogy a Neander-völgyi emberek fajtársaikból lakmároztak. Egy új kutatás szerint azonban ezek a bemetszések sokkal később keletkeztek. Jörg Orschiedt, a Hamburgi Egyetem paleoantropológusa és régésze szerint a vágásnyomokban semmi rendszer sincs, s nem az izmok tapadási helyén találhatók, vagyis nem azért ejtették őket, hogy leválasszák a húst a csontokról. Ráadásul a vágásnyomok különbözőek - némelyek felületes karcolások, mások viszont sokkal mélyebbek.

"Sokáig törtem a fejem, hogy ez mit is jelenthet" - hangsúlyozta Jörg Orschiedt. Az alternatív magyarázat akkor ötlött az eszébe, amikor a csontokról készített fotókat kezdte el vizsgálni. Észrevette, hogy az egyik csontra egy F-betűt véstek, amelyet egy karcolás metsz. Az F adott esetben a femurt, a combcsontot jelenti. A töredék azonban nem a combcsontból, hanem a sípcsontból származott. Jörg Orschiedt feltételezése szerint valószínűleg a kutató, aki az 1900-as évek elején osztályozta a csontdarabkákat, rájött a tévedésre, s egy éles eszközzel áthúzta a hibás jelzést.

Ugyanakkor van olyan, Krapinából származó csontmaradvány, amelyen Orschiedt szerint is ősi vágásnyomok láthatók. Ilyen egy koponyatöredék, amelynek homlokrészén vágásnyomok láthatók. A bemetszésekben lévő sólerakódások csak hosszú-hosszú idő alatt képződhettek. S hogy mit is jelenthettek ezek a jelek? Az antropológus szerint jó lenne azt hinni, hogy ez a valamikori gyászszertartás része volt, ám ma már megállapíthatatlan, hogy mi célt szolgáltak.

Tény viszont, hogy a Horvátországban talált csontok apró darabkákra töredeztek, amit a kutatók sokáig a tápláló csontvelőre áhítozó Neander-völgyiek számlájára írták. Orschiedt szerint viszont inkább ragadozóktól származik a karcolások jelentős része. Az idők folyamán a Neander-völgyieknek otthont nyújtó sziklabarlang teteje beomlott, s ez törte apró darabkákra a csontokat.

Amennyiben a kutató feltételezése helytálló is, ez nem jelenti, hogy a Neander-völgyiek soha nem táplálkoztak volna az övéikkel. Más helyszínekről előkerült csontokon ugyanis kannibállakomákra utaló jelek láthatóak. A hamburgi paleoantropológus szerint azonban a horvátországi leletekkel kapcsolatos felfedezései fényében ezeket a fosszíliákat is újabb tüzetes vizsgálatnak kell alávetni.

A Neander-völgyi ember (Homo neanderthalensis) az emberfélék (hominina) egy kihalt faja. Mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt halt ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?