Megszállás és a kollaboráció a Holokauszt Emlékközpontban

A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. A márciusi program a Megszállás és kollaboráció címet kapta. A történész beszélt arról, hogy honlapjukon havi rendszerességgel közzétesznek a hónap témájához kapcsolódó oktatási segédanyagokat és tanulmányokat. Legutóbb Szita Szabolcs történész Magyarország német megszállása és a zsidóság című tanulmányát tették fel portáljukra.

A kiállításból a témához kapcsolódóan Pécsi Tibor két terem anyagát emelte ki: az egyik a zsidók vagyontól megfosztását mutatja be, ahol az erre vonatkozó rendeletek közül több tucat másolatai tekinthetők meg. A másik teremben a zsidók szabadságtól megfosztását mutatják be. Látható például az 1944. márciusi rendelet, amely előírta, hogy a zsidók nem hagyhatják el Budapestet, valamint a Dávid-csillag viseléséről szóló rendelet, amelynek alapján minden hat éven felüli zsidónak minősülő állampolgárnak viselnie kellett a megkülönböztető jelet.

A szakember emlékeztetett: csütörtökön lesz 60 éve, hogy a náci Németország megszállta Magyarországot, ennek következményeire is emlékeztet a kiállítás. Horthy Miklós kormányzó a megszállás után német nyomásra leváltotta a német-magyar szövetségen lazítani igyekvő Kállay Miklós miniszterelnököt, helyére pedig a korábbi berlini nagykövetet, Sztójay Dömét nevezte ki, aki a korabeli rossz nyelvek szerint jobban beszélt németül, mint magyarul.

A tárlat arra is felhívja a figyelmet, hogy a náci Németország Adolf Eichmannt egy mindössze 120 tagú kommandóval küldte Magyarországra a zsidók kiirtására. Ez természetesen nem lett volna elegendő a zsidók tömeges lemészárlásának előkészítésére, ahhoz kellett a magyarországi rendőrség, csendőrség, a minisztériumok és az önkormányzatok aktív közreműködése, amellyel a zsidókat 56 nap alatt minden emberi és polgári joguktól megfosztották - közölte Pécsi Tibor.

A németekkel való kollaborációnak különböző formái voltak: Horthy Miklós hallgatólagos beleegyezést tanúsított a holokauszt végrehajtásában, a zsidókat jogaiktól megfosztó rendeletdömping kitervelői pedig Baky László és Endre László belügyi államtitkárok voltak, akik közül az előbbiről kiderült, hogy a németek fizetett ügynökeként tevékenykedett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye