A legbátrabb várost ünnepelték

Az 1919. január 29-i helytállásért az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei városnak. A csütörtöki ünnepségen Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester idézte fel a 90 évvel ezelőtti eseményeket, amikor az első világháború után újra fegyverek ropogtak a város utcáin.

Elmondta: január 15-én csehszlovák katonák több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult Balassagyarmatra. Céljuk a vasúthálózat, a Salgótarján környéki szénmedencék elfoglalása, és az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonal még délebbre tolása volt. Noha voltak, akik átengedték volna a várost a csehszlovákoknak, vasutasok, tisztségviselők és rendőrök esküt tettek az ellenállás megszervezésére, majd velük együtt polgárok és diákok harcoltak a városért. A városvédő harcban tíz ember halt meg.

1919. január 29-én, két heti megszállás után, Balassagyarmat felszabadult. A csehszlovák katonák kiszorítása segített abban, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt. A polgármester úgy fogalmazott: "Az érdem mindenkié, aki nem vált megalkuvóvá."

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a balassagyarmatiakat, akik 90 éve hűségesen őrzik a Civitas Fortissima hagyományát. Emlékeztetett rá, Urbán Árpád (MSZP), a város tragikus balesetben meghalt országgyűlési képviselője törekvéseinek eredménye lett, hogy a jeles napot emléktörvénybe foglalta az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi gondolatait Palásti Ferenc tábornok, az elnöki hivatal főosztályvezetője tolmácsolta. Mint mondta, a város lakói büszkék lehetnek elődeik helytállására, és azokra az önkéntesekre is, akik nem engedik elfeledni a hagyományokat. Nincs veszett ügy, ha összefognak, ezt üzenik elődeink - tette hozzá.

Az évfordulón Civitas Fortissima elnevezést kapott a város főtere, az ellenállásban kimagasló érdemeket szerzett Huszár Aladárról pedig utcát neveztek el. Balassagyarmaton tartották csütörtökön a Legbátrabb város című film országos premierjét. Matúz Gábor balassagyarmati származású rendező-producer filmje február 12-ig lesz műsoron a városi Madách moziban. A játékfilmes elemeket is tartalmazó dokumentumfilm az országos és világpolitikai eseményekbe ágyazva mutatja be a Balassagyarmaton történteket, a megszállás két hetét és a városvédő harcot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban