Diplomáciai viszályt hozott a Tádzs Mahal másolata
2009. január 6. 14:45 Times Online
Komoly diplomáciai villongáshoz vezetett India és Banglades között, hogy az utóbbi országban felépítették a híres síremlék tökéletesen pontos másolatát. A vita egyben azt a kérdést is felveti, hogy lehet-e szerzői jogról beszélni a hasonló híres épületek kapcsán.
Korábban
A vita decemberben kezdődött, amikor Ahsanullah Moni tehetős bangladesi filmrendező bemutatta saját Tádzs Mahaljának első fotóit. Az épület eddig 40 millió fontba került, és az Dhakától, a fővárostól 30 kilométerre északkeletre épült fel. Az indiai hatóságok szinte azonnal felháborodtak, szerintük ugyanis nem lehet lemásolni a híres történelmi épületeket, ráadásul az indiai műalkotás az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az örökségvédők ezért vizsgálatot rendeltek el az ügyben, és egy különleges bizottságot küldtek ki az építkezés menetének, és az új Tádzs méreteinek felméréshez.
Az építkezés a The Times című angol lap szerint igencsak nagyszabású: Moni Olaszországból hozatott márványt és gránitot, míg a különleges díszítésre szolgáló gyémántokat Belgiumból szereztette be. Reményei szerint az építmény igazi turistalátványosság lehet majd, amely végre az országba vonzhatja az oda egyébként is alacsony számban látogató világutazókat. A hatalmas vállalkozás persze humanitárius célokkal is magyarázható: Moni a síremlék-replikát főként a helyieknek szánja, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy felkeressék az indiai mauzóleumot.
Szerinte az indiai reakció azért is meglepő, mert a munkálatokat öt éve kezdték el: az ötlet 1980-ban merült fel, amikor először kereste fel a valódi Tádzsot. Ezt további hat látogatás követte, majd később mérnököket küldött oda, hogy pontosan mérjék fel az épületet. Az építkezés modern eszközökkel történt, hiszen ha a valódi Tádzsot ebben is másolták volna, akkor 20 évre, és 22 ezer munkásra lett volna szükség.
A legtöbben mindezek ellenére sem féltik az eredetit, és szerintük akárhány másolat épülhet, egyik sem érhet fel a valódi Tádzs Mahal magasztosságával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.