Emlékház lesz William Fox nemrég megtalált magyarországi szülőházából

"A tolcsvaiak többsége nem tudott róla, hogy egy ilyen híres szülöttje van a falunak, sokan gyanították ugyan, de ez az információ mégsem volt jelen a közbeszédben" - mondta el Havril Roland az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott sajtótájékoztatót megelőzően. Az önkormányzati képviselő hozzátette, hogy turisztikai szempontból is vonzó emlékhellyé kívánják átalakítani William Fox jelenleg igen rossz állapotban lévő szülőházát.

William Fox, eredeti nevén Fuchs Vilmos összesen 9 hónapot élt Tolcsván, mielőtt szatócsboltot üzemeltető apja úgy döntött, hogy családjával szerencsét próbál Amerikában - idézte fel Bokor Pál, A siker helye Hollywood című könyv szerzője, aki fontos szerepet játszott a stúdióalapító szülőházának megtalálásában. Soha nem látogatott haza, nem tartotta a kapcsolatot magyarországi rokonaival, ami magyarázza, hogy a tolcsvaiak nem igazán tartották számon, mi történt az Újvilágba csecsemőként kikerült Fuchs Vilmossal - tette hozzá.

Bokor Pál hangsúlyozta, hogy a két magyar származású stúdióalapítónak, Adolph Zukornak és William Foxnak óriási szerepe volt az amerikai filmgyártás megszervezésében. A Zucker (más források szerint: Czukor) Adolf néven Ricsén született Zukor nevéhez kötődik az első hollywoodi filmstúdió, a Paramount megalapítása és a máig fennálló stúdiórendszer kialakítása. Ő vezette be Hollywoodban az egészestés játékfilmeket és a "sztárrendszer" is az ő fejéből pattant ki. "Zucker Adolf 16 éves koráig Ricsén élt, erősen kötődött a községhez, ahová 1927-ben el is látogatott" - idézte fel Bokor Pál. "Zukor egész életében magyar maradt és a személye rengeteg magyar tehetséget: írókat, színészeket, rendezőket vonzott Hollywoodba" - tette hozzá az író-filmrendező.

Adolf Zukor 1928-ban adományozta a községnek a Juhász kutat, de másképp is támogatta szülőfaluját: "minden házasulandó lánynak küldött nászajándékként 25 dollárt, ami akkoriban hatalmas összegnek számított" - mondta el Vitányi Szilvia, a község jegyzője. Ricsén 2001-ben adták át a Zukor Adolph Művelődési Házat, amelynek végső munkálatait 2008-ban fejezték be. "A színház, könyvtár és rendezvényterem mellett már vendégek befogadására is képes az épület" - hangsúlyozta Deák Béla, a művelődési ház vezetője, hozzátéve, hogy a Paramount stúdióban készült filmek vetítésével szeretnék színesíteni programjaikat.

William Fox Zukorhoz hasonlóan sok magyart foglalkoztatott, és az ő nevéhez fűződik az első hangstúdió kialakítása, a hangosfilmgyártás bevezetése - mondta el Bokor Pál. A siker helye Hollywood - magyarok találták fel az amerikai filmet? című kötet az álomgyárat bemutató trilógia második darabja, a Siker neve Oscar folytatása. A könyvben kiemelt szerepet kapnak az álomgyár létrejöttében hatalmas szerepet játszó magyarok: kalandos életútjuk, irigylésre méltó karrierjük, soha nem múló versengésük.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből származó két filmmogul mellett Bokor Pál könyvében a többi nagy stúdióalapítót is bemutatja, izgalmas, ugyanakkor tényeken alapuló képet festve Hollywood múltjáról, jelenéről, értékeiről, és az európai filmkészítéshez fűződő viszonyáról. A trilógia befejező kötete, A siker titka a sztár a tervek szerint jövőre fog megjelenni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye