2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A kis szigeteket kedvelték a Karib-térség őslakói

2008. november 27. 08:27 Times Online

Téves az a felfogás, amely a nagy szigeteknek nagyobb fontosságot tulajdonít, mint a kisebbeknek az emberi faj kirajzása során - állítják amerikai kutatók, akik a karibi szigetvilág benépesülését vizsgálták.

A régészek feltételezése szerint a Karib-szigetvilág benépesítése Dél-Amerika felől történhetett. Meggyőződésük szerint az őskori népesség azért preferálhatta a nagyobb szigeteket, mert azok jobban emlékeztették a tengeri utazókat a maguk mögött hagyott kontinensre. A nagyobb szigetek kedvezőbb életfeltételeket kínálnak, s változatosabb az élőviláguk is, ami jobb élelmiszerellátást biztosít. William Keegan, a Floridai Egyetem antropológus-professzora kollégáival viszont megcáfolta ezt az elméletet.

Eddig a térségben főleg Kubában, a Dominikai Köztársaságban és Puerto Ricóban folytak régészeti feltárások. Ám a kisebb szigetek sokkal többet elárulhatnak az őslakosság életmódjáról. "A nagyobb szigetekre alapozva írtuk a történelmet, s mindössze most fedeztük fel, hogy a kisebbek korábban népesültek be. Az emberek olyan területeken telepedtek le, ahol el sem tudtuk képzelni jelenlétüket azokban a korai időkben" - mutattak rá a kutatók. A floridai kutatók szerint a kisebb szigetek azért lehettek vonzóak, mert partjaik mentén jó halászati lehetőségek kínálkoztak. Ezeket a szigeteket nem borították erdőségek, vagyis jobb feltételeket biztosítottak a földművelésre, ráadásul vadászni is lehetett kisebb emlősökre.

"Rövid távon a kis szigetek több szempontból is kedvezőbb életfeltételeket kínálnak. Itt több a hal, jobb a széljárás, s kevesebb a moszkitó. Elégséges ivóvízzel, még ha kevesebb is volt a termőföld, az embereknek mindenük megvolt, amire szükségük lehetett" - emelte ki William Keegan, aki példaként az alig egykilométeres St. Lucia-szigetet hozta fel, ahol kerámialeletekre bukkantak. Utóbbiak az egykori településekre utalnak.

"A népvándorlásnak mindig komoly gazdasági okai voltak. Feltehetően könnyebb volt az egyik kis szigetről áthajózni a másikra, mint trópusi erdővel borított nagy sziget egyik végéből a másikba átküzdeniük magukat. A tenger volt az őskori gyorsforgalmi út"
- hangsúlyozzák a kutatók, akik tanulmányaikat a Human Ecology című folyóiratban közölték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár