Leszámolás a Gulaggal kapcsolatos tévhitekkel

Gereben Ágnes könyve hiánypótlónak számít: a témában nagyon kevés cím lát napvilágot, és az összegző művekre és szintézisekre úgy tűnik még tovább kell várnunk. Ennek okát az előszóban a szerző is megmagyarázza, mert szerinte a GULAG-relativizálás egy mai napig élő jelenség, amelynek kialakításában nagyon fontos szerepet játszott a táborok védelmével kapcsolatos kommunista retorika isA szerző szerint éppen ennyire ostoba és felesleges Auschwitz és a GULAG összehasonlítása, hiszen a totalitárius népirtáson, és büntetésen túl a két rendszerben semmilyen közös elem nem volt.

A könyve elején megismerkedhetünk a Gulag kialakulásával, Lenin időszakától egészen Hruscsovig. A szerző már itt is megdöbbentő ténnyel sokkol: eszerint ugyanis a bolsevik vezetés már a hatalomra kerülésétől büntette a rendszerrel szemben álló állampolgárokat, és mindazokat, akiket több kategória miatt eredendően az ellenség fogalmához sorolt. A megtorlást dekrétumokkal intézményesítették, amelyek közül az 1918. szeptember 5-én keltezett, A vörösterrorról című érdemel figyelmet. Ebben Lenin egyértelműen fogalmazott: szerinte „az összeesküvésekkel és lázadásokkal kapcsolatos személyeket agyon kell lőni”, az „osztályellenséget pedig koncentrációs táborokba zárni”.

Az ugyanezen év november 1-jén megjelent Vörösterror című lapban Mihail Lacisz ezt a következőkkel egészítette ki: "Mi nem egyes személyek ellen viselünk hadat. Mi a burzsoáziát, mint osztályt akarjuk megsemmisíteni. Ezért a vizsgálat során ne is keressenek tényeket, bizonyítékokat arra nézve, hogy a vádlott szóval vagy tettel a szovjethatalom ellen fordult. Az első kérdésük az legyen, hogy melyik osztályhoz tartozik az illető. Mi a származása, a neveltetése, a végzettsége, a szakmája. Ez a vörösterror értelme és lényege."

Az ezután kezdődő megtorlások fontos eleme volt, hogy azt miként intézményesítették, és miként lett a Gulag az állami fenyegetés és megtorlás eszköze. Gereben könyvéből kiderül, hogy a Lenin által 1918. augusztus 9-én írt távirat után - amelyben a politikus először használta a koncentrációs tábor kifejezést – alig három héttel merényletet kíséreltek meg ellene. Ennek körülményei a mai napig nem tisztázottak, lehetséges, hogy azt épp a bolsevik állam provokálta ki, vagy szervezte meg, hogy a terror elszabadulhasson.

A könyv közepén a rendszer működéséről, a büntetés-végrehajtás megoldásairól olvashatunk, ahol Gereben bemutatja, hogy a szovjet megoldás nem etnikai, vagy vallási alapon szelektált, ezért ezen a szinten sem lehet Auschwitz-cal összehasonlítani, hanem társadalmi alapon próbált büntetni. Egyes esetekben azonban a rendszer felülírta önmagát, és összesen 17 népet ítéltek teljes és 55-öt részleges deportálásra, illetve még egyes orosz népcsoportokat is üldöztek.

A könyv különösen borzalmas és felkavaró részét jelentik azok a fejezetek, ahol a gyerekek elleni fellépésről, a kiskorúak kivégzéséről olvashatunk, vagy megtudhatjuk, hogy az osztályellenségek 16-20 év közötti fiatal lányait egyszerűen használatra kiutalták a komisszároknak. A fiatalkorú foglyok között a börtöncellákban, vagy lágerekben „természetes” volt a nemi erőszak, és az őrök is előszeretettel válogattak a büntető intézményekbe érkezett rabok közül. Bevett büntetésnek számított a gyerekek köztörvényesek közé történő zárása is, amit nagyon kevesen éltek túl. A lágerek tehermentesítése rész pedig azt tárja elénk, hogy amikor aztán már ezek az intézmények is kevésnek bizonyultak, közel 26 ezer gyereket öltek meg.

A könyv utolsó nagyobb fejezetében olyan beszélgetéseket találunk, amelyeket a szerző a GULAG túlélőivel folytatott, és amik igazán borzalmassá és személyessé teszik az összeállítást.

Kinek ajánljuk: Mindenkinek, akit érdekel a téma, és nem fél belekezdeni az olvasásba, hiszen a könyv sokkoló, megrendítő és felkavaró.

Gereben Ágnes: Beszélgetések a Gulagról. Helikon Kiadó, Bp., 2008. 428 o. 2990 Ft.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén