Először láthatók Prágában a Müncheni Egyezmény eredeti példányai

Az I. Csehszlovák Köztársaság sorsát megpecsételő, korabeli négy európai nagyhatalom által létrehozott egyezményt - Adolf Hitler német, Édouard Daladier francia, Neville Chamberlain angol és Benito Mussolini olasz vezetők írták alá. A német és a brit külügyminisztérium már jóváhagyta a csehek kérését és hajlandó kölcsönadni a szerződés tulajdonában lévő német, illetve angol eredeti példányát egy prágai kiállításra. Az olaszok még mérlegelik a cseh kérés teljesítését, míg a franciák azt közölték: egyelőre nem találták meg a dokumentumot, de szorgalmasan kutatnak a levéltárakban, s remélik meglelik. Esetleges kölcsönzéséről csak azután születik döntés.

A hírhedt Müncheni Egyezményt, amelynek alapján Csehszlovákia harc nélkül átadta az ország szudétanémetek lakta határvidékeit a náci Németországnak, a nagyközönség első ízben október 28-án tekintheti meg a prágai Nemzeti Múzeumban, ahol nagyszabású történeti kiállítás nyílik Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulója alkalmából.

"Nem könnyűek a tárgyalások. A németek először elutasítottak, de miután London igent mondott kérésünkre, Berlin is megváltoztatta álláspontját. Remélem, hogy az olaszokkal és a franciákkal is meg tudunk állapodni" - jelentette ki Michal Lukes, a Nemzeti Múzeum igazgatója. Az értékes dokumentumokat rendkívüli biztonsági intézkedések közepette fog lehetni megtekinteni Prágában a március 15-ig tartó kiállításon, amely iránt már most nagy az érdeklődés. A csehek így első ízben megtekinthetik majd történelmük egyik nevezetes hírhedt dokumentumát.

Berlin idén a nyáron már átadta a cseheknek a négyoldalas dokumentum színes másolatát, amely tartósan a kisoldali Kolowrat-palotában a Zöld szalon melletti teremben lesz kiállítva. Ebben a teremben ülésezett a két háború közötti csehszlovák kormány. A Kolowrat-palota ma a cseh szenátushoz tartozik, de a két világháború közti időszakban ez volt a csehszlovák kormány székhelye.

"Nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia történelmének kulcsfontosságú dokumentumáról van szó, de eddig senki sem akarta, hogy a nagy nyilvánosság elé kerüljön" - fejtette ki Boris Uhlír, történész. Úgy véli: alapvetően megváltozott politikai viszonyokra, új, a múlttal személyesen már nem terhelt kutatói gárdára és a lakosság újfajta, az eseményt már lezárt történelmi múltnak tekintő szemléletére volt szükség ahhoz, hogy a dokumentum Prágában kiállítható legyen.

A Müncheni Egyezményt 1938. szeptember 29-én kötötte meg Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország. Később Emil Hácha, cseh államfővel is elfogadtatták. A megállapodás alapján Csehszlovákiának két héten belül át kellett adnia a náci Németországnak a határ menti szudétanémet vidékeket, mert ellenkező esetben Berlin katonai beavatkozásának tette volna ki magát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai