Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
2008. augusztus 3. 15:06
Korábban
A Csákok klánjától a Csókakői Várbarátok Társaságáig
"Chokakew" várát a 13. század második felében kezdték el építeni, a tatárjárás után várépítési hullám egy tipikus példája az erősség, amelyet a Csák nemzetség Dudary ága emelt. A nemzetség leghíresebb tagja a trencséni országrészt uraló Csák Máté volt.
"Az ő unokatestvérei építkeztek ide, és viszonylag közel, a Vértes szívében található a család temetkezési monostora is. Ez volt az a közös szakrális hely, ahol a családi ünnepek, esküvők, temetések zajlottak, ez volt a Csákok osztatlan földje. A vértesszentkereszti monostorban, ahol a család lelki üdvéért imádkoztak a szerzetesek, csupán egy közös családi kúria állt, a bevezető utak mentén viszont, a Vértes peremén végig Csákok által épített várak sorakoznak. Gesztes, Vitány, Gerencsér és Csókakő is ebbe a láncolatba tartozik" - hangsúlyozta Hatházi.
Ilyen volt, ilyen lesz? |
Miután a Csákok hatalma lehanyatlott, Károly Róbert kezébe került a vár, amely a mindenkori Fejér megyei ispán szolgálati birtokának számított. Az Anjouk idején a vár alig fejlődik, a régész szerint "szolgálati birtokként nem nagyon érdemes költeni rá. 1430 a fordulópont, amikor Zsigmond király a Rozgonyi családnak adományozza magánvárként Csókakőt és ez azonnal meg is látszik a robbanásszerű fejlődésen. A vár területe háromszorosára bővül, kiépül az alsóvár, amelyet most kutatunk át".
A törökök megjelenésével, 1543-tól végvár lett Csókakő is, kisebb megszakításokkal (1566, 1598, 1601) egészen 1687-ig szolgált Fehérvár északi bástyájaként. Ezután még egy ideig gondoskodtak a vár fenntartásáról, ám jelentőségét végleg elveszítette. A 18. század végétől a Lamberg grófi család tulajdona, de már nem gondozták, két évszázad alatt szinte elpusztult Csókakő egykori erőssége.
Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelentőségét, az első felmérések azonban csak 1885-ben kezdődtek el. A várat 1953-ban műemlékké nyilvánították majd 1960-ban a régészeti feltárás is elkezdődött, amely aztán három évvel később félbeszakadt.
1995-ben a vár pusztulásának megfékezésre alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága és 1997-ben megkezdődhetett a munka. Hatházi szerint, a feltárások egyik legfontosabb kiváltó oka az volt, hogy rettenetesen rossz állapotba került a vár. "Huszonnegyedik órás programnak indult, maguk az épületmaradványok, illetve a fontos és értékes várrészletek is a végső pusztulás előtt álltak. Ma már ezeket a legveszélyesebb, legkényesebb pontokat mind sikeresen megmentettük és lassanként odáig jutottunk, hogy a vár fele már látogatható a turisták számára is. Évről évre módszeresen igyekszünk előre haladni, a régészeti feltárásokat különböző szakaszokban, ütemekben folyamatos műemléki helyreállítás is követi"- mondta Hatházi.
A régész szerint a "következő feladat a már korábban feltárt, a váron belül található 15. századi kápolna konzerválása lehet. A falai természetesen középkoriak, de erre kerülhet egy olyan védőépület, amiben berendezhetünk talán egy kőtárat is, ahol az értékes kőfaragványokat a turisták megtekinthetik." A felsővárban a jövőben egy kilátó épülhet, és folytatódik a félig már elkészült várkapu rekonstrukciója is. Az alsóvár viszont további helységeket, pincéket, kazamatákat rejt, "itt talán olyan épületrészek is feltárásra kerülnek, amelyek helyreállítása után feltehetőleg egy kis múzeumot is berendezhetünk".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap