2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Lánccal védték a Boszporuszt a vikingek ellen

2007. szeptember 11. 12:00

A kutatók Asnu Bilban Yalçın, az Isztambuli Egyetem munkatársa vezetésével az egykori Konstantinápolyhoz közel egy eddig feltáratlan bizánci erősség romjait fedezték fel.

A projekt keretében mintegy 31 négyzetkilométer területen folynak a kutatások, és ennek alapján derült ki, hogy a Boszporusz északi partján található épületek a többinél jobb állapotban maradtak fenn. Eközben a már korábban is ismert Jorosz várral szemben egy másik ősi erősség nyomait tárták fel. A vár területéről több, az időszámításunk előtti és utáni korokból származó régészeti leletre számítanak. A kutatás az Oszmán Birodalom szempontjából is igen fontos, mivel az erődítményt az oszmánok nem sokkal Konstantinápoly bevétele előtt foglalták el.

Az egykori várfalak

Yalçın szerint a két vár között az Aranyszarv-öböl bejárat őrző szerkezethez hasonló láncot feszítettek ki, hogy eltorlaszolják az átjárót. A Jorosz vár építésének kora nem ismert pontosan, de valószínűsíthető, hogy az a közép-bizánci korszakból származik. Az építmény belsejében talált kövek egy része az ókorból származik. Ennek oka abban keresendő, hogy a vár helyén eredetileg Apollón temploma állt.

Yalçın és csapata több utalást talált arra, hogy a Jorosz vár I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár uralkodása idején épülhetett. A császár nagy súlyt fektetett a vár védelmére, ezért úgy gondolják, hogy a várat kifejezetten védelmi célból húzták fel. A 9. században ugyanis a vikingek a Fekete-tengeren és a tengerszorosokon keresztül eljutottak a Bizánci Birodalom szívébe. A császár - okulva a támadásból - védelmi láncot hozott létre, hogy megakadályozza a bejutást a Boszporuszon keresztül.

A kutatás az Oszmán Birodalom történelmét is érinti, hiszen 1391 és 1414 között az oszmán-törökök birtokolták a várat. Ruy Gonzales de Clavijo, a spanyol király nagykövete, "El Guirol de la Turqia" néven említi az erősséget, amikor Timur Lenkhez ment követségbe. Leírása szerint a vár jó állapotban van, és török helyőrség állomásozik benne, a Boszporusz bejáratát pedig zárólánc torlaszolja el. Az oszmán iratok mecsetről, szökőkútról és török fürdőről is említést tesznek. Ğugas İnciciyan, örmény földrajztudós a 18-19. században 25 házból álló török közösségről és egy 20 fős zászlóaljról számol be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár