Ágcsernyőn kezdődött a prágai tavasz elfojtása
2008. július 31. 14:05
Bár a kelet-szlovákiai Ágcsernyő hírnevét elsősorban mint az egykori legfontosabb csehszlovák-szovjet vasúti teherátrakodó állomás alapozta meg, négy évtizede a nagypolitika történetébe is beírta magát.
Korábban
1968. július 29. és augusztus 2. között ennek az alig néhány ezer lakosú városkának a vasútállomásán zajlott le a legfelsőbb szintű csehszlovák-szovjet találkozó, amely a történészek értékelése szerint az utolsó lökést adta Moszkvának ahhoz, hogy a `prágai tavaszként` ismert csehszlovákiai reformfolyamatot haladéktalanul katonai erővel fojtsák el. Ágcsernyő egyetlen számításba jöhető tárgyalási terme a vasúti klubterem volt, de azt az egyik fél sem akarta elfogadni.
A mosoly csak kifelé szólt |
A színpadiasan drámai körülmények között létrejött és lezajlott találkozóra egy speciálisan erre a célra átalakított vasúti kocsiban került sor. A csehszlovák delegációt Alexander Dubcek, a szovjetet Leonyid Brezsnyev pártfőtitkárok vezették. Az ideges és feszült hangulatot, amely akkoriban Prága és Moszkva viszonyára is jellemző volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az éjszakákat mindkét fél a saját területén töltötte: a szovjetek egy ungvári szállodában, míg a csehszlovákok egy közeli helyi szállóban.
Már a találkozó színhelye is kompromisszum eredménye volt: Dubcekék nem voltak hajlandóak Lvovba menni tárgyalni, míg a szovjetek számára Kassa nem volt elfogadható. Egyébként a történelemben ez volt az egyetlen eset, amikor a legfelsőbb szovjet vezetés egy emberként elhagyta a Szovjetunió felségterületét.
A négynapos, rendkívül feszült tárgyalások során Brezsnyev azt követelte Dubcektől, hogy a párt legfelsőbb vezetéséből távolítsa el a reformpárti hangadókat egyebek között Josef Smrkovskyt (a csehszlovák parlament elnöke) és Frantisek Kriegelt (a Nemzeti Front elnöke), zabolázza meg a cenzúra eltörlése után szabaddá vált csehszlovák sajtót, amely azokban a hónapokban nyíltan bírálta a Szovjetuniót és annak politikáját, s a reformfolyamat legerősebb támasza, gerjesztője volt.
Már készülődtek |
További szovjet követelés volt, hogy a csehszlovák vezetés tiltsa be azokat a szervezeteket, amelyek Moszkva szerint szocialistaellenesek. Ilyen volt az egykori politikai foglyokat tömörítő K231 és a politikába aktívan bekapcsolódó civileket tömörítő KAN. A ma már hozzáférhető, mintegy 500 oldalas feljegyzés szerint a szovjetek a vitákban nem tettek lakatot a szájukra, s például Pjotr Seleszt, az ukrán kommunisták akkori első titkára indulatosan és becsmérlően "halicsi zsidónak" minősítette Kriegelt.
A szovjet vezetés a négy nap során pontosan "lekáderezte" a csehszlovák vezetőket, s minden jel szerint itt született a megegyezés a szorosabb együttműködésről és az invázió előkészítéséről a csehszlovák konzervatívokkal, a liberalizáció ellenzőivel élükön Vasil Bilakkal és Alois Indrával. Az ágcsernyői találkozó idején példátlan lakossági szolidaritási akció játszódott le Csehszlovákiában. A "Veletek vagyunk, legyetek velünk" petíció aláírását Pavel Kohout, prágai író kezdeményezte, s rövid időn belül több százezren látták el kézjegyükkel.
Dubcek Ágcsernyőn taktikázott, több szovjet kérésre rábólintott, de teljesítésüket megpróbálta elodázni a szeptember elejére összehívott rendkívüli pártkongresszusra. Belement viszont abba a szovjet kezdeményezésbe, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kommunista vezetői Pozsonyban találkozzanak, s egy közös fórumon tárgyaljanak a csehszlovákiai helyzetről.
A pozsonyi találkozóra Románia nem kapott meghívást, mert a román vezetés Nicolae Ceausescuval az élén támogatta a csehországi reformista vezetést. A pozsonyi találkozóról kiadott közleményben szerepel, hogy a szocializmus védelme az összes szocialista ország közös feladata, kötelessége. A csehszlovák reformisták nem vették észre a visszaélés lehetőségét ezzel a megfogalmazással, amikor jóváhagyták a közleményt.
Moszkva aztán később egyebek között az ágcsernyői csehszlovák-szovjet és a pozsonyi többoldalú találkozón elfogadott állítólagos megegyezések megsértésével, nem teljesítésével magyarázta, miért kellett 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállama (Szovjetunió, NDK, Magyarország, Bulgária, Lengyelország) hadseregeinek bevonulnia Csehszlovákiába, ami a "prágai tavasz" vívmányainak felszámolásához vezetett.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.