Visszavonták a komáromi erődrendszer világörökségi jelölését
2008. június 26. 09:22
Visszavonta a szlovák és a magyar fél a komárom-révkomáromi erődrendszer világörökségi jelölését, miután valószínűvé vált, hogy elutasító döntés születhet.
Korábban
A közlés szerint a komárom-révkomáromi erődrendszer részben más összefüggéseket is számításba vevő, várhatóan többszereplős, nemzetközi sorozatjelölés részeként való ismételt felterjesztéséről később születik döntés. Mint azt Fejérdy Tamás, a VMNB titkárságának vezetője elmagyarázta, nemzetközi együttműködésben olyan sorozathelyszínt szeretnének jelölni, amely több hasonló örökségi helyszínből áll.
A komárom-révkomáromi erődrendszerhez több más, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén található erőd csatlakozna, ez a sorozathelyszín így be tudná mutatni a katonai örökséget - mondta, megjegyezve, hogy a többszereplős, nemzetközi sorozatjelölési forma nagyobb esélyt jelent.
A VMNB titkárságának közleménye felidézte, hogy a VÖB július 2. és 10. között tartja 32. ülésszakát a kanadai Québecben, ahol döntenek az új világörökségi helyszínekről. A grémium döntéseit a szakmai tanácsadó testületek állásfoglalásai és javaslatai alapozzák meg. Az állásfoglalások az ülésszak előtt ugyan nem nyilvánosak, de munkadokumentumok formájában a közelmúltban már ismertté váltak a Világörökségi Egyezmény tagországai számára.
Mint írták, "ezek az információk lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a jelölt helyszínekkel kapcsolatosan megfelelő időben, megfelelő döntéseket lehessen meghozni". A magyar-szlovák világörökségi jelölés esetében mindezek ismeretében fontolóra vették a helyszínre vonatkozó megállapításokat, mérlegelték a felvétel reális esélyeit, és tekintetbe vették a hosszabb távú érdekeket, majd közösen a visszavonás mellett döntöttek.
A visszavonásra adott esetben éppen azért kerülhet sor, hogy a valószínűsíthető elutasító döntést elkerülve biztosított legyen a helyszín újrajelölésének lehetősége. Ebben az esetben is ilyen megfontolásról van szó, azaz a komárom-révkomáromi helyszín továbbra is a magyar várományosi listán marad, s ily módon esélyt kaphat későbbi újrajelölésekor - hangsúlyozta a magyar nemzeti bizottság titkársága.
Ezzel kapcsolatban Fejérdy Tamás kiemelte: ha ezt a lépést a magyar és a szlovák fél nem tette volna meg, a québeci ülés után nehezebb helyzetbe kerültek volna. "Nagyon-nagyon nehéz helyzetbe kerülne bárki, aki egy elutasított helyszínt akar változtatás nélkül újra jelölni" - fogalmazott. Ezzel a döntéssel, mint rámutatott, "az esélyek gyakorlatilag érintetlenül megmaradnak, a mozgástér szabadabb".
A világörökségi jelölés folyamatában nem ritka a visszavonás, a VMNB magyarországi példaként a pécsi helyszínt említette, amely harmadszori jelölés után került fel a világörökségi helyszínek listájára. Az "Erődrendszer a Duna és a Vág torkolatánál Komárom-Révkomáromban" hivatalos címet viselő közös jelölést január végén nyújtotta be a magyar és a szlovák UNESCO-nagykövet a VÖB párizsi központjában.
A magyar és szlovák szakértők több éves közös munkája eredményeként elkészített, térképekkel, fotókkal és összehasonlító tanulmányokkal kiegészített terjedelmes jelölési dokumentáció összeállításában közreműködött Fejérdy Tamás és Varga István, a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht. ügyvezető igazgatója. A közös jelölésről szóló államközi megállapodást január 15-én Révkomáromban írta alá Arató Gergely magyar és Augustín Jozef Lang szlovák kulturális államtitkár.
Az UNESCO Világörökségi Listán jelenleg öt szlovák és nyolc magyarországi helyszín szerepel. Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez.
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek. Közülük a Aggteleki cseppkőbarlang Szlovákiával, a Fertő-tó vidéke pedig Ausztriával közös jelöléssel került fel a az UNESCO világörökségi listájára.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
