2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mindenki történésszé válhat az interneten

2008. június 18. 13:15

Az online ismeretszerzés radikális változást hozott az évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül változatlan történelmi kutatásban. A több ezer ember tudásának és emlékeinek a felhasználása, vagy ahogy egyre gyakrabban nevezik, a kollektív intelligencia alkalmazása (crowdsourcing) teljesen átalakíthatja a poros levéltárakban görnyedő magányos történészről alkotott képet - fogalmazott Stephen Mihm történész a Boston Globe-ban.

Kollektív intelligencia segíti a történészeket

Még nem is olyan régen, ha egy történész, mondjuk a második világháborús Leyte-öbölbeli csatáról akart írni, egyszerű dolga volt. Fogta a táskáját, beült a levéltárba, és hónapokon át tanulmányozta a hivatalos hadi jelentéseket. Ma viszont már egészen más a helyzet: csak le kell ülni a számítógép elé, és rá kell keresni a csatában részt vevő hajók nem hivatalos honlapjaira.

Ezek az egykori legénység és leszármazottaik által szerkesztett oldalak szerteágazó és összefüggéstelen információkat - fényképeket, személyes visszaemlékezéseket, lemásolt hajónaplókat és miniatűr életrajzokat - tartalmaznak gyakorlatilag mindenkiről, aki a csatahajókon szolgált. Továbbá a még életben lévő legénység és azok rokonainak az elérhetősége is megtalálható rajtuk, ami jól jöhet a naplók, fényképek és levelek nyomon követéséhez.

Néhány tiszteletre méltó kutatóintézet már meg is kezdte e kollektív tudás szervezett kiaknázását. A Kongresszusi Könyvtár például egy olyan projektet indított a Flickr fényképmegosztó weboldalon, amely arra kéri a látogatókat, hogy azonosítsák és elemezzék a gyűjteményben található fotókat, a Nemzeti Levéltár pedig ugyanezt teszi a dokumentumaival. Egyre szaporodnak az olyan projektek, amelyekben a nagy jelentőségű eseményekhez - pl. szeptember 11-hez vagy a Katrina hurrikánhoz - kapcsolódó fényképekből és iratokból "nyers archívumot" hoznak létre.

"Ha egy történész az amerikai történelem egy bizonyos korszakával foglalkozik, csak néhány száz oldalt tud teleírni, és szinte elkerülhetetlen, hogy kimaradjon valami. A kollektív intelligenciát felhasználó projektek viszont sokkal több részletet és szempontot vesznek figyelembe, mint egyetlen tudományos munka" - véli Daniel Cohen, a George Mason Egyetem történelem és az új média kapcsolatával foglalkozó központjának igazgatója.

Eddig csupán néhány hivatásos történész alkalmazza a kollektív intelligenciát, amely az ismeretszerzés és rendszerezés még kidolgozatlan módja. Az információk online tárháza ennek ellenére figyelemre méltó változást jelent a történelmi anyagok kutatásában és rendszerezésében, valamint, ami talán még fontosabb, a múlt mélyebb és tágabb megértésében.

A kollektív intelligencia mindannyiunk által ismert megnyilvánulása a Wikipédia, amely több ezer önkéntes ingyenes írói és szerkesztői munkájára alapszik. Igen sok szócikk foglalkozik a történelemmel, és az együttműködés mértéke megdöbbentő: becslések szerint a Franklin Delano Roosevelttel foglalkozó részt négy év alatt 500 ember több, mint ezer kiegészítéssel látta el. Pedig a Wikipédia nem nyújt új ismereteket, sőt egyenesen tiltja az "eredeti kutatást", vagyis a szócikkek az adott témában már megjelent írások összefoglalását tartalmazzák.

Nem nehéz elképzelni, milyen lehetőségeket nyújt új történelmi információk szerzéséhez ez az együttműködő szellem, amelyet tavaly már egyre több weboldal igyekezett kihasználni. A legismertebb kísérlet a Kongresszusi Könyvtár fényképazonosító projektje volt. A könyvtár 12 milliós fényképállományának mintegy fele csak korlátozott mértékben kutatható, mivel azonosításuk nem teljes, ezért is fordultak a Flickr segítségével a közvéleményhez: több ezer fotó azonosításához kértek segítséget.

Helena Zinkham, a program vezetője, igencsak meglepődött, milyen gyorsan sikerült az eddig ismeretlen adatokat megszerezni. Lelkes amatőrök és gyűjtők egész hada jelentkezett: a katonai repülés rajongói, vagy a korai baseball ismerői. Az egyik gyűjtemény a 20. sz. elejének bokszolóit mutatta be, akikről eddig semmilyen hasznosítható információ nem állt rendelkezésre, talán csak egy családi név. "A beszélgetés végén már meg tudtuk különböztetni Matt Wellst Billy Wells tüzértől"- mondta Zinkham.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár