2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elfeledett piramist találtak Szakkaránál

2008. június 6. 09:11

Az egyiptomi régészek Szakkaránál felfedezték az ún. Szfinxek útjának elveszett szakaszát, és egy eddig ismeretlen piramis alapjaira is rábukkantak.

Az Óbirodalom idejében az első dinasztiák uralkodói a központi szerepet betöltő Szakkara nekropoliszában temetkeztek. Az egyiptológusok körében a mai napig ez az egyik legérdekesebb, sokak szerint titkokat rejtő terület, és van, akik Imhotep sírját is itt keresnék.

Az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője, Zahi Hawass szerint a most talált, elveszettnek hitt piramist az V. dinasztiában uralkodó Menkauhór emeltethette, aki mindössze nyolc éven át ült Egyiptom trónján. Hawass ismertetése szerint elsőként Karl Richard Lepsius említette meg 1842-ben Menkauhór piramisát. Az építményt "lefejezett" piramisnak nevezte, mivel hiányzott a csúcsa. Az azóta eltelt több mint másfél évszázad során a sivatagi homok eltüntette Lepsius felfedezését, s egyetlen archeológusnak sem sikerült eleddig a piramis nyomára bukkanni.

"Sikerült kitöltenünk az eltűnt piramis hagyta űrt"
- jelentette ki az egyiptomi Indiana Jones-nak is hívott régész a helyszín bejárásakor. A piramisnak mindössze az alapja maradt fenn, amelyet azután találtak meg, hogy Hawass csapata másfél éves munkával eltávolította az építményt rejtő 8 méteres homokréteget. Felfedezték a sírkamrát, amelynek bejáratát hatalmas vörös gránitblokkok jelzik.

Az archeológusoknak nem sikerült felfedezniük a piramis tulajdonosának kártusát. (A cartouche hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták). Ennek ellenére a főrégész meg van győződve arról, hogy a piramis Menkauhórnak épült. Mint mondta, a piramis építészeti jellegzetességei, valamint a szürke gránitból készült szarkofág arra utal, hogy a létesítményt az V. dinasztia uralkodása idején, i.e. 2465-2325 között emelték. Eszerint mintegy két évszázaddal a gízai nagy piramis i.e. 2500-ra datált befejezése után épülhetett.

Zahi Hawass egy másik felfedezést is bejelentett - az egyiptomi régészek megtalálták azt a szent utat, amely a mumifikációs teremtől a szakkarai Szerapeumig vezetett. Itt helyezték el a hatalmas sírmezőt alkotó földalatti folyosók egyikében a szent bika múmiáját. Az óegyiptomi vallás szent bikája Ozirisz, a termékenységisten élő jelképe. Az Ápisz-bikának éjfeketének kellett lennie, egyetlen világos folttal a szarva között. A szent úton egyébként egyetlen ember haladhatott végig - a főpap. (A Szerapeumot August Mariette francia régész fedezte fel 1850-ben).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár