Megtalálták a fáraók hadseregének főhadiszállását
2008. május 29. 12:00
Egyiptomi régészek a Sínai-félszigeten rábukkantak egy katonai erődítményrendszerre, ahonnan a fáraók hadvezérei több mint 1500 éven át irányították az ország északi határainak védelmét.
Korábban
Az erődítmény és a hozzá `kapcsolódó` település, amelyet a régészek az óegyiptomi Taru-ként (Tjaro) azonosítottak, a Sínai-félszigeten, a modern kori Kantarától 3 kilométerre északra található. Az ősi város annak az egykori hadiútnak a kiindulópontja volt, amely a Nílus völgyét a részben egyiptomi uralom alatt lévő Levantéval kötötte össze - jelentette be a témáról kiadott közleményében az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa.
A régészek Mohamed Abdel Makszud vezetésével 1986 óta dolgoznak az erődítmény és a hadiút feltárásán, ám csupán az idén fedezték fel azokat a feliratokat, amelyek segítségével sikerült azonosítani a települést. A felírat három fáraót említ - II. Thotmeszt, aki i.e. 1512-től uralkodott, s felépítette a hadiút mentén az egyik katonai erődítményt, I. Széthi-t, az újbirodalmi XIX. dinasztia második uralkodóját (i.e. 1290-1279), valamint fiát, II. Ramszeszt, aki i.e. 1279 és 1213 között irányította Egyiptom sorsát.
Az ásatások során feltártak egy 500x250 méteres, vályogtéglából emelt, négy méter magas őrtornyokkal rendelkező erődítményt, amely a szakemberek szerint II. Ramszesz uralkodása idején épült.
"Az előzetes kutatások szerint az Újbirodalomtól kezdve a Ptolemaioszok koráig ez lehetett az egyiptomi hadsereg főhadiszállása. Az Újbirodalom kezdetét i.e. 1570-re datálják, a Ptolemaioszok kora pedig Kleopátra halálával, az i.e. 1. században ért véget. Az erődítmény régészeti jellegzetességei megegyeznek az óegyiptomi templomokban talált, Taruról szóló leírásokkal, amelyek ismertetik a katonai útvonal, a Hórusz-út kiindulópontján fekvő város alaprajzát" - olvasható a közleményben.
A régészeti helyszín érdekességei közé tartozik egy szentély, amely a Sínai-félszigeten fellelt első újbirodalmi templom leht. A régészek megtalálták a hadsereg raktárait is, ahol a fegyverek mellett a gabonát, az agyagedényeket tárolták.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
