A Hermione roncsától az aquincumi szenzációkig
2008. február 1. 15:00
Az érdeklődők a leghíresebb francia fregatt, a Hermione roncsai mellett hazai régészeti szenzációkat láthatnak a Múlt-kor második évfolyamának 18. adásában.
A francia történelem rajongóinak bizonyára ismerősen cseng ez a név. A 18. század végén épült királyi fregatt sorsa az utóbbi években az archeológusok mellett a nagyközönség érdeklődését is felkeltette. Miközben az elsüllyedt hajót egy szabadon látogatható műhelyben újjáépítik az eredeti tervek szerint, a szerencsétlenség helyszínét önkéntes vízalatti régészek kutatják. Erről szól a francia köztelevízió összeállítása.
A nézők ezután megtudhatják, hogy két évvel ezelőtt gladiátorokat ábrázoló csontnyelű bicskákat találtak Savariában, az egyik római temető feltárása során. A leletek azért is különlegesek, mert hasonló késnyelek ritkán kerülnek elő a hajdani római birodalom területéről. A rendkívül aprólékosan kidolgozott gladiátorok pajzsán egy-egy név: Pardu és Senili szerepel, amely arra utalhat, hogy ezek a gladiátorok egykor valóban éltek és az arénákban küzdöttek.
Kuriózumnak számít az a háromfejű bronzkutya is, amelyet Aquincum egykori tűzoltólaktanyájának romjai közül ástak ki. Itt találtak rá a régészek arra a víziorgonára is, amely a legszerényebb becslések szerint is legalább 1700 éves. Az egykor vízzel és levegővel is működött aquincumi orgona megtalálása óriási szenzációt jelentett, amelyről nemcsak a hazai, de a külföldi sajtó is beszámolt.
Az elmúlt évtized legnagyobb szenzációi között tartják számon a régészek a föld gyomrából előkerült múmiákat is. A múmia temetkezés ugyanis az egész birodalom területén ritkaságnak számított, hiszen csak a gazdag, előkelő nők temetkeztek így a 4. században. Ritkaságnak számítanak azok az emberi csontvázak is, amelyek egy beruházást megelőző régészeti feltárás során kerültek elő. Az elhunyt személyekről az antropológusok még azt is meg tudják mondani: milyen húst fogyasztott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.