Teológiai útkeresés a szocializmus évtizedeiben

A teológiai gondolkodás korhoz kötöttsége

Cikkemben nem vállalkozhatom arra, hogy akár csak vázlatos áttekintést adjak a szocializmus évtizedeiben publikáló magyar teológusok munkásságáról. Felment ez alól az a körülmény, hogy ilyen szempontú feldolgozása született már a témának (Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után. in Teológia 40(2006) 133-149). Viszont nem mentene fel a feladat alól az a másik körülmény, hogy míg a református és az evangélikus egyházban a korszak `hivatalos` teológiai irányzatait, vagyis a szolgálat és a diakónia teológiáját az arra hivatottak alapos és kritikus elemzés tárgyává tették, addig katolikus részről ilyen elemzés nem látott napvilágot.

Most, konferenciánk módszertani célkitűzéséhez igazodva, nagyon vázlatosan arra a kérdésre keresem a választ, hogy ez a `magyar teológia` milyen kölcsönhatásban állt a konkrét egyházpolitikai helyzettel, mennyire tükrözte vissza a magyar egyház korabeli lehetőségeit és törekvéseit. A kérdés úgy is felvethető, hogy az egyháztörténet-írásnak érdemes-e tekintettel lennie a vizsgált korszak teológiai munkálkodására, illetve fordítva, a teológiatörténetnek mennyire kell figyelembe vennie egy hittudós működésének egyházpolitikai korlátait.

A teológiai gondolkodás korhoz kötöttségének, történeti meghatározottságának problémája általánosabb érvénnyel is felvethető, hiszen a `legelvontabb` témákkal foglalkozó teológus sem vonhatja ki magát teljesen azoknak a társadalmi és egyházi viszonyoknak a hatása alól, amelyek között tudományát műveli. Ráadásul a katolikus teológia különösen is azzal az igénnyel lép fel, hogy rendszeres megalapozását adja az egyházi élet egészének, a liturgiától és az imádságtól kezdve a hierarchikus viszonyokon át az egyes hívő, és az egyház, mint közösség (vagy politikai tényező) konkrét magatartásáig.

Sőt, ez a totalitás-igény odáig terjed, hogy a teológia az egyház életén kívül eső valóságot is ebben a fogalmi keretben kívánja értelmezni. De egyfajta kölcsönhatásról is beszélhetünk teológia és egyházvezetés között, mivel azt látjuk, hogy az egyházi döntések, nyilatkozatok érvelésükben szinte szükségszerűen - ha nem is mindig! - támaszkodnak bizonyos teológiai megfontolásokra. Igaz ez akkor is, ha gyakran csupán a taktikai lépések vagy kényszerintézkedések megszépítése a célja a biblia vagy a hagyomány tekintélyére történő hivatkozásoknak, ami nem ritkán az egyházkormányzat puszta ideológiájává silányítja a teológiát.

Ami mármost a hatvanas évek közepétől kibontakozó sajátos `magyar teológiát` illeti, annak keretfeltételeit két, időben nagyjából egybeeső változás teremtette meg: egyfelől a kommunista egyházpolitika hazai módosulása, másfelől a katolikus teológia világegyházi szinten bekövetkező megújulása.

Az állami egyházpolitika változása leginkább az 1958-as párthatározatokban és az 1964-es vatikáni-magyar, ún. részleges megállapodásban mutatkozott meg, s mindkettőnek voltak következményei a teológiára nézve. Igaz ez a teológiai munkálkodás külső feltételeire és tartalmi vonatkozásaira egyaránt. A külső feltételek tekintetében elsősorban azt kell említenünk, hogy míg a katolikus könyvkiadás 1949 után kizárólag hittankönyvek és imakönyvek megjelentetésére korlátozódott, 1958-tól már évi 3-5 vallási tárgyú kötet is kijöhetett a nyomdából, 1964 után pedig, a teljes állami kontroll ellenére is relatíve szabadabb légkörben sokszínűbbé vált a teológiai irodalom.

1. A teológiai gondolkodás korhoz kötöttsége
2. A "magyar teológia" kibontakozásának keretfeltételei
3. A "magyar teológia" sajátos vonásai
4. Akadémikus teológia a lojalitás keretein belül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban