Túl sok a történelmi megemlékezés Franciaországban

A tanulmány abból a tényből indul ki, hogy az elmúlt tíz évben Franciaországban duplájára, 6-ról 12-re nőtt a történelmi jellegű nemzeti megemlékezések száma, amelyek közül a történész szerint csak hármat, május 8-át (a II. világháború vége), július 14-ét (a francia forradalom évfordulója) és november 11-ét (az I. világháború vége) lenne érdemes megtartani.

A televíziók megkeresésére Kaspi úgy pontosított: jelentésében nem azt javasolja, hogy a többi ünnepet törölje el a kormány, hanem azt, hogy a három említett dátumot a többihez képest különlegesen kiemelt nemzeti ünnepnek tekintse, és minél több embert, elsősorban fiatalokat vonjon be a megemlékezésekbe. A többi, kisebb közösségek számára fontos ünnep egy-egy kerek évfordulón kaphatna nagyobb, országos figyelmet, mint például a normandiai partraszállás hatvanadik évfordulója. Egyébként a 12 dátum közül csak a javasolt három munkaszüneti nap Franciaországban.

A civil szervezetek azonban úgy vélik, hogy a javaslattal egyes ünnepek feledésbe merülnének vagy pedig annak elfogadása "versengést" idézne elő a különböző megemlékezések között. A Mozgalom a rasszizmus ellen nevű egyesület (MRAP) elfogadhatatlannak tartana egy ilyen intézkedést. "A rasszizmus elleni harcban a megemlékezések a megelőzés nagyon fontos eszközei, alkalmat teremtenek azoknak a magatartásoknak és érveléseknek a végiggondolására, amelyek a szörnyűségeket lehetővé tették" - fogalmazott Mouloud Aounit, a szervezet vezetője.

Hasonlóan vélekedik a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója nemzetgyűlési frakciójának vezetője, Jean-Francois Copé és a jelentést megrendelő államtitkár is: "Úgy gondolom, hogy minden megemlékezésnek megvan a maga helye, még akkor is ha van köztük olyan, amelyik jobban összefogja az embereket és fontosabb, mint a többi" - hangoztatta Jean-Marie Bockel. Szerinte a jelentés csak egy jelenséget ír le, ami nem tagadható, de a kormány nem tervez semmilyen változtatást.

A kérdéses megemlékezések nagy részét Nicolas Sarkozy államfő elődje, Jacques Chirac nyilváníttatta nemzeti ünneppé, így például a rabszolgaság eltörlését, a franciaországi Igazak (akik a német megszállás idején zsidókat mentettek) napját vagy a francia hadseregben harcolt algériaiak emléknapját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye