Hirosimára a szovjet expanzió miatt dobtak atombombát
2005. augusztus 5. 11:04
Az amerikai vezetés a szovjet expanziós törekvéseket akarta megakadályozni a hirosimai atombomba ledobásával és ezzel emberiség elleni bűntettet követett el. Hirosima hatvanadik évfordulóján felidézzük, hogy bár az amerikai tábornokok a bevetést katonailag szükségtelennek ítélték, a politikai vezetés presztízskérdést kreált az atombombából: az ellenfelek lenyűgözése fontosabbnak bizonyult.
Korábban
Japán már a megadásra készült, de az amerikai vezetés elhallgatta
A New Scientist cikke szerint Hiroshima és Nagaszaki amerikai bombázása nem a második világháború lezárását, hanem a hidegháború folytatását jelentette. A hivatalos amerikai történetírás úgy értékeli, hogy Japán költséges invázió nélküli megadásra kényszerítése miatt dobták az atombombát Hiroshimára 1945. augusztus 6-án, míg egy másikat három nappal később Nagaszakira.
|
|
Két történész, Peter Kuznick és Mark Selden szerint szovjet, amerikai és japán levéltári források alapján világos, hogy Harry Truman amerikai elnök a szovjet expanziós törekvések megakadályozása miatt vetette be a bombát.
Peter Kuznick, a washingtoni Amerikai Egyetem Nukleáris Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint "Nem egyszerűen háborús bűnről, hanem emberiség ellenes bűntényről van szó."
Hiroshima után Japán a kezdődő szovjet invázió után megadta magát. A kapitulációnak - állítják a történészek - nem maga a bombázás, hanem a szovjet invázió volt a kiváltó oka. Ezt igazolja, hogy Walter Brown, James Byrnes külügyminiszter helyettesének beszámolója szerint, Truman három nappal a bombázás előtt még megerősítette a békés megegyezés érdekében Japánnal folytatott tárgyalások szükségességét. Douglas McArthur és Dwight Eisenhower tábornokok katonailag teljesen feleslegesnek tartották a bomba bevetését.
A Szovjetúnió elrettentése azonban végül fontosabb politikai célnak bizonyult, mint a japán hadszíntéren a háború lezárása.
Truman aggodalmát persze erősítette, hogy a bomba bevetésének elhalasztása esetén fölösleges pénzkidobással vádolják meg a nukleáris bombák kifejlesztését kitűző Manhattan-projekt érdekeltjei.
A Kuznick és Selden új tézisével szembeszálló brit Lawrence Freedman szerint Truman döntése az adott körülmények között érthető lépés volt. Bár hozzátette, az utótörténet fényében a bombázást nyilván nem lehetett volna katonlailag sem igazolni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
