A magyarok őshazája nukleáris hulladéktemető

2005. április 26. 11:24

"Valamikor az Ural volt a magyarok őshazája, igaz? Aztán eljöttek onnan, de most visszaküldik nekünk a nukleáris szemetet. Milyen dolog ez?" - kérdi a nukleáris hulladéktól megbetegedett muszlimovói oroszok egyik képviselője. Az illető azért jött Budapestre a sugárzástól vízfejű unokatestvérével, mert a Magyarországról származó kiégett fűtőelemek és más sugárzó hulladékok szülőföldje lakosságának egészségét és demokratikus jogait veszélyeztetik.

Korábban

Csernobil titkos irata
Nyilvánossá vált az erőmű munkájával és a 17 évvel ezelőtti nukleáris baleset okaival kapcsolatos 121 dokumentum az 1971 és 1988 közötti időszakból.

Atomreaktor Magyarországon
45 éve, 1959. március 25-én helyezték üzembe a Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktorát.

A világ legszennyezettebb területén fekvő 2500 fős Muszlimovó lakosai szerint az oroszok meg akarták nézni, milyen hatással van az emberi szervezetre a tartós, nagy dózisú sugárzás. A tatár és baskír etnikumú lakosság képviseletében a budapesti Blaha Lujza téren egy kamion belsejében megrendezett fotókiállításon beszéltek arról, milyen egy nukleáris hulladéklerakó közvetlen közelében élni.

A csernobili atomerőmű-katasztrófa tizenkilencedik évfordulóján nem árt odafigyelni arra, hogy mekkora is az a kihívás, ami a nukleáris hulladékok végleges elhelyezése előtt áll. 2005. április 25. és május 1. között a Blaha Lujza téren látható a Csonka életek - egy atomtemető árnyékában című vándor fotókiállítás az Energia Klub és a Greenpeace Magyarország szervezésében. 2005. április 26-án kedden, este 18 órakor vitaestet tartanak a Millenáris Park Fogadó épületének Pódium galériáján Melyik kert végébe - avagy a nukleáris hulladék sorsa címmel a nukleáris hulladékok problémájáról, a nemzetközi szerződésekről és a lehetséges megoldásokról.