Marc Chagall
2005. március 30. 10:46
(1887-1985)
Marc Chagall orosz-francia festő, a múlt század nagy újítói közt az egyik legnépszerűbb, aki irányzatokhoz nem sorolható képein a jelenségek helyett azok emlékképét ábrázolta, álomszerű témáit gazdag színekkel és könnyed stílusban jelenítette meg, kilencgyermekes vallásos vityebszki zsidó családban született 1887. július 7-én. A zsidó iskola, majd a helyi orosz gimnázium után egy helyi műhelyben, később Szentpéterváron képezte magát.
Egy pártfogója segítségével 1910-ben Párizsba utazott, ahol avantgárd költők és festők társaságába került, s erősen hatott rá a kubizmus. Itt kezdett élénkebb színeket használni, s egyre komplexebb művein szétszórt, montázsszerű motívumok jelezték: a művész álmainak belső terét látjuk. Képzeletének fő forrása a gyermekkor, a képek jiddis tréfát, orosz tündérmesét vagy zenés színdarabot idéznek. 1914-ben a berlini Der Sturm galériában nyílt meg első saját tárlata, művei erősen hatottak a német expresszionistákra.
Vityebszkbe hazatérve viszonylag realista képeket festett, 1915-ben elvette egy kereskedő lányát. 1917-ben üdvözölte a forradalmat, a vityebszki körzet képzőművészeti népbiztosaként helyi múzeumot és akadémiát próbált szervezni, ám két és fél év után feladta, ezután Moszkvában Sólem Áléhem darabjaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.
1922-ben végleg emigrált, Berlinben, majd 1923-ban Párizsban telepedett le. A rézmetszést kitanulva Gogol Holt lelkek című regényét, majd La Fontaine meséit illusztrálta, s elkezdte a Biblia feldolgozását. Ekkor kevesebbet festett, de a Cirkusz és Az Eiffel-torony szerelmesei költőisége igen népszerűvé tette, ő sokat utazott és kiadta önéletrajzát. 1941-ben a nácik elől Amerikába menekült, ahol számos képén megfestett felesége három évvel később meghalt.
1948-ban visszatért Franciaországba, 1952-ben újra megnősült. Új korszakának művein Párizs képei dominálnak, emellett díszleteket festett, üvegablakot tervezett, elkészítette a párizsi Opera mennyezetfreskóit, falfestményeket a New York-i Metropolitan Operának, s ő tervezte a jeruzsálemi parlament pannóit. 1973-ban Nizzában múzeuma nyílt, 1977-ben a Louvre retrospektív kiállítással tisztelgett előtte. Marc Chagall 1985. március 28-án halt meg Párizsban.
Chagall művészetében inkább a belső költői erőre, mint a festészet logikájára támaszkodott. Gazdag látomásaival, a virágcsokrok, repülő szerelmesek, bohócok, fantasztikus állatok, bibliai próféták, háztetőn játszó hegedűsök motívumaival a tárgyakat szabadon társította azok érzelmi jelentősége szerint, legjobb képeinek vizuális metaforái példátlanok a modern művészetben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.