Nyolcvan éve halt meg Lenin

2004. január 21. 09:00

Korábban

Lenin szerelmei
Forradalmár, öt gyermek anyja, Lenin helyettese és szeretője: Inessza Armand neve még ma is ismeretlenül cseng, pedig a forradalmi Oroszország legbefolyásosabb asszonya volt
Lenin új ruhája
A bolsevik rendszer alapítója és egyben emlékműve háromévente kap új ruhát - épp itt az ideje az átöltözésnek
Gudbáj Lenin!
A kritikák nagyjából egységesek abban, hogy valami átütő filmtörténeti esemény történt Németországban, mely
`Sztálin, a gyáva`
Ötven éve múlt, hogy meghalt a Szovjetunió `Nagy vezére` Joszif Viszarjonovics Sztálin - ennek kapcsán rendeznek a napokban nemzetközi történészkonferenciát Budapesten
Hat Sztálinváros
A generalisszimuszról elnevezett kelet-európai városokról nyílt kiállítás a Centrális Galériában

Rohanunk a forradalomba

A hős, ki csak népének élt

Ekkoriban írott `Mi a teendő?` című művében Lenin kizárta, hogy a szocializmust spontán megteremtheti a munkásság. Nézete szerint erre csak egy élcsapat-párt képes, amelyet a demokratikus centralizmus és az abszolút pártfegyelem jellemez.

Az 1905-ös forradalom idején hazatért Oroszországba, s ekkor találkozott először Sztálinnal.

Az 1905-ös forradalom bukása után újra emigrációba kényszerült. Az OSZDMP 1912-es prágai értekezlete a mensevikeket kizáratta a pártból, amelyben ettől kezdve csak bolsevikok voltak, Lenin vezetésével. Lenin az I. világháború elején elítélte a háborút támogató szocialista pártokat, s kifejtette: a háborút a kapitalizmus hódító törekvései okozták.

A háborúba belefáradt pétervári munkások és katonák akcióival 1917. februárjában győzött a második polgári demokratikus forradalom. A cár megbukott, a munkások és parasztok szovjeteket (tanácsokat) hoztak létre, melyek támogatták az Ideiglenes Kormányt. Lenin rögtön Szentpétervárra hazasietett, s minden hatalmat a szovjeteknek követelt - jóllehet ezekben a testületekben a bolsevikok pont kisebbségben voltak. A párt elfogadta híres "áprilisi téziseit", melyek szerint nem szabad támogatni a kormányt, bolsevik többséget kell teremteni a szovjetekben, meg kell ragadni a hatalmat, békét kell kötni, és földet kell adni a parasztoknak.

A katonák és matrózok november 7-én és 8-án megdöntötték a kormányt, az immár bolsevik többségű szovjetek jóváhagyták a dekrétumokat a békéről s a földről. Lenin a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. A választáson a bolsevikok csak 25 százalékot kaptak, de kormányuk nem mondott le. Az alkotmányozó nemzetgyűlés a szovjet kormányt elutasította, erre Lenin szétzavarta a testületet. "A munkásságnak nem a polgári rendszerben kell többséget szereznie, hanem meg kell döntenie a polgárság uralmát, be kell vezetni a proletárdiktatúrát" - hirdette.

Az antant nem ismerte el a szovjetkormányt, ezért az maga tárgyalt - és kötött békét - a németekkel Breszt-Litovszkban, 1918. márciusában. A bolsevikok kárpótlás nélkül államosították a külföldi tulajdont - közben kitört a polgárháború (1918-1920). A nem orosz népek az önrendelkezés miatt, a parasztság a földosztás érdekében támogatta a vörösöket. A fehéreket megverték, a külföldi intervenciós seregeket visszaszorították, de a gazdasági helyzet katasztrofális volt. Mivel felkelés fenyegetett, 1921-ben bevezették az ún. "új gazdaságpolitikát" (NEP), mely kvázi-piaci feltételeket teremtve lehetővé tette, hogy a parasztok piacra vigyék feleslegüket.