2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

14. századi szifiliszes csontvázat találtak Ausztriában

2015. november 20. 13:32

A szélesebb körben elfogadott elképzelés szerint a szifiliszt Kolumbusz matrózai hozták be Európába az 1490-es években, ám egyes kutatások szerint már az ókorban is jelen lehetett a vérbaj az öreg kontinensen. Ez utóbbi hipotézist erősítheti meg a nemrégiben az ausztriai Sankt Pölten temetőjében megtalált, az 1320-as évekből származó emberi maradvány, amelyen a vizsgálatok kongenitális (veleszületett) szifiliszre utaló nyomokat azonosítottak.

A szexuális úton, illetve az anyáról a gyermekére terjedő nemi betegség, a szifilisz (luesz) eredete még ma is ismeretlen. Két főbb hipotézis létezik: az egyik szerint a vérbajt Kolumbusz Kristóf amerikai utazásaiból hazatérő buja matrózai hozták magukkal az öreg kontinensre, míg a másik feltételezés támogatói úgy vélik, a szifilisz már korábban is létezett Európában, csak sokáig nem ismerték fel.

A veleszületett szifilisz az édesanyáról kerül át az újszülöttre a terhesség alatt vagy a szülés után. A fertőzés igen nagy százalékban még a méhen belül elpusztítja a magzatot, ám átlagosan 30-40 százalékuk élve jön a világra. A szifiliszes csecsemők nagy részén az első években még nem jelentkeznek a tünetek, később a belső szerveiken alakul ki elváltozás (például a lép vagy a máj megnagyobbodása, esetleg idegrendszeri károsodás), illetve külsőleg is nyomokat hagy a kór: orrnyereg deformációja, sípcsont meghajlása, ízületek duzzanata vagy gyulladása, stb.

A Sankt Pölteni Dóm téren megtalált csontváz fogazatának deformációja utalt arra, hogy édesanyja szifiliszes lehetett, ezt a kellemetlen örökséget pedig az utód is magán viselte. „A szájüregében úgynevezett Hutchinson-fogakat találtunk, amelyeknek harapó felületén félhold alakú behúzódás található, ugyanis a kór miatt a zománcréteg kevésbé fejlődött ki. Mindez a szifilisz biztos jele” – írták a Journal of Biological and Clinical Anthropology című internetes szaklapban megjelenő tanulmányban Fabian Kanz és Karl Großschmidt bécsi kutatók.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem sejtbiológusai vékony metszeteket hasítottak le a csak kevés helyen elérhető fénymikroszkópos technika segítségével a maradvány csontjairól és fogairól, amelyeket szövettani vizsgálatra küldtek. A molekuláris tesztekre még várni kell. Sankt Pölten dómja környékéről mindezidáig 9 ezer középkori csontváz került elő, ami egyedülálló régészeti lelőhellyé tette az Alsó-Ausztria szövetségi tartomány fővárosát.

Kolumbusz „öröksége”

A több tünetmentes szakaszt követően idegrendszeri vagy szívproblémákat, illetve a csontokon és a bőrön tumorszerű gyulladásos göböket okozó kór 1494-ben járványként csapott le Nápoly francia ostrom alatt álló városára. Kolumbusz tengerészei közül ugyanis sokan csatlakoztak VIII. Károly francia seregéhez. Sokak szerint ez a fő bizonyíték az első hipotézisre, azonban a 18-19. századi tudósok kutatása szerint már Pompeji városában is jelen volt a fertőzés, sőt Hippokratész is leírta a kór lefolyását.

A 15. századi járvány gyakorlatilag végigsöpört Európán. A szifilisz akkori mutálódott változata jóval halálosabb volt, mint ma, és néhány hónap alatt végzett a gennyes sebekkel borított áldozattal. A reneszánsz idejének legfőbb gyilkosára utaló szifilisz szót Girolamo Fracastoro olasz orvos és költő 1530-ban egyik latin nyelvű költeményében alkotta meg. Mivel a korban sem tudták, hogy hol alakult ki a betegség, a népek mindig az ellenség nevét ragasztották a kór elé, például Németalföldön spanyolbetegség, míg a törökök keresztény kórként említették, ám előfordult a buja- vagy az Ámor-kór elnevezés is.

A friss betegek száma az 1940-es évekre jelentősen lecsökkent, miután a penicillin széles körben elérhetővé vált. Feltételezések szerint csak 1999-ben a szifilisz még mindig mintegy 12 millió embert fertőzött meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Rembrandt Gerard de Lairesse festőről készített portréja 1665 körül. De Lairesse veleszületett szifiliszben szenvedett, amely nem csupán az arcát deformálta el, hanem vaksáot is okozott.
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár