11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A hüdra
Bármilyen szörnyűnek is hangzik a sokfejű hüdra mitológiai leírása, a legtöbb embernek nem is lett volna alkalma megpillantani: minden egyes csepp vér az ereiben annyi mérget tartalmazott, hogy lehelete is mérgező volt. Rejtekhelyének levegőjét e méreg töltötte meg, olyannyira, hogy aki belélegezte, annak azonnal megtelt a tüdeje erős savval, amely belülről felemésztette.
Ha a halálos levegőn túljutott volna valaki, egy hatalmas, kilencfejű, sárkányszerű lénnyel találta volna szemben magát. Bárki bármit is tett, a hüdrát lehetetlen volt elpusztítani – ha levágták egy fejét, azonnal kettő nőtt a helyére. Az egyetlen mód ennek megakadályozására az volt, ha a levágott fej helyét tűzzel kiégetik, de még ennek sikere esetén is a lény utolsó feje teljességgel sebezhetetlen volt. A hüdra soha nem halhatott meg.
A lény fejei kígyószerűek voltak, olyannyira, hogy egyesek szerint a lény a korai ember kígyóktól való félelmének leképeződése a mitológiában. Egyes római írók szerint a mitológiai teremtmény egy egyfejű kígyóként indult, amelynek teste nem nőtt vissza, és az idők során az általunk Héraklész történetéből ismert megölhetetlen szörnyeteggé fejlődött tovább. Az elterjedt mitológiai családfa szerint a hüdra szintén Tüphón és Ekhidna gyermeke, a nemeai oroszlánnal, a khimairával, a szphinxszel és az alvilágot őrző Kerberosszal együtt.
A hüdra megölése a mítosz szerint Héraklész második próbája volt. A feladatra elkísérte őt unokaöccse, Iolaosz is, aki a levágott fejek helyét fáklyával égette ki. A legutolsó, halhatatlan fejet egy Athéné istennőtől kapott mágikus karddal sikerült levágnia, maga a fej azonban nem halt meg, mozgott és üvöltött. Héraklész annyit tehetett csupán, hogy egy hatalmas szikla alá betemeti, összenyomva és bezárva – de még élve – az örökkévalóságig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.