2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

10 tény a téli háborúról

2021. november 30. 15:09 Múlt-kor

„Fehér Halál” néven ismert, rettegett finn mesterlövész, -30-40 °C és fagyhalál a messzi északon: a finnek hónapokig hősiesen küzdöttek az óriási túlerőben támadó, pusztító Vörös Hadsereg ellen.

A téli háború

1. A Szovjetunió 1939. november 30-án Leningrád védelme szempontjából kulcsfontosságú területek megszerzésének érdekében indította meg Finnország elleni hadjáratát. A várt gyors győzelem elmaradt, és a Mannerheim tábornagy vezetésével hősies ellenállást tanúsító finnek végül több mint három hónapos háborúra kényszerítették keleti szomszédjukat.

2. Az egyenlőtlen erőviszonyokat jól jellemzi, hogy míg Finnországnak a háború kirobbanásakor 3,7 millió lakosa volt, a Vörös Hadsereg békelétszáma 4 millió főt tett ki.

3. A casus bellit a szovjetek provokációja szolgáltatta. 1939. november 26-án a Vörös Hadsereg katonái a szovjet-finn határ közelében fekvő orosz falu, Mainila közelében saját csapataikat vették tűz alá, majd a finneket vádolták meg az akcióval.

4. A front északi részén folyamatosan -30-40 °C volt a hőmérséklet, és a délebbi területeken is csak ritkán ment - 20 °C fölé a hőmérő higanyszála. A Vörös Hadsereg katonáit nem készítették fel megfelelően az időjárási körülményekre. Az ukrajnai alakulatok még téli felszerelést sem kaptak, így közülük különösen sokan szenvedtek fagyhalált.

5. Mivel a szovjet katonák közül csak kevesen tudtak síelni, a hadseregben síbajnokokat is alkalmaztak, de valódi segítséget ők sem jelentettek – többségük odaveszett. A Vörös Hadsereg embervesztesége – a sebesülteket is beleértve – közel 400 ezer, míg a finneké 70 ezer fő volt.

6. A szovjet csapatok rettegtek a sítalpakon közlekedő, kitűnő álcát jelentő fehér ruhájukban a legváratlanabb helyzetekben felbukkanó finn mesterlövészektől. Simo Häyhä, a „Fehér Halál” néven emlegetett finn mesterlövész 505 szovjet katonával végzett, ezzel ő a háborúk történetének legeredményesebb mesterlövésze.

7. Mannerheim tábornagy adatai szerint a finnek 1500 szovjet harckocsit és 700 repülőgépet semmisítettek meg a háború során.

8. A téli háborúban több mint 11 ezer külföldi önkéntes – köztük 8260 svéd és körülbelül 360 magyar – harcolt a finnek oldalán.

9. A szovjetek csak 1940. február elején, 27 hadosztály, több ezer tank és több mint ötszáz repülő bevetésével tudták áttörni a finnek erődítménysávját, az ún. Mannerheim-vonalat.

10. A háborút lezáró moszkvai megállapodás értelmében Finnország kénytelen volt lemondani területének mintegy 11 %-áról (kb. 40 ezer km²). 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár