2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A túlbuzgó legátus és az esküszegő király halála – a tragikus várnai vereség

2014. november 10. 12:01 Németh Máté

A megsemmisítő várnai kudarc

Az oszmán hadsereg Drinápolyon át vette célba a keresztények hadseregét, Provadija területén pedig ellenfelük hátába kerülve zárta el a visszavonulás lehetőségét. A magyar sereg - amely az eseményekről november 9-én értesült - a Várnai-öböl környékére szorult, ahol a mintegy 50 ezres oszmán haderővel kellett szembenéznie. A harctéren lévő Cesarini szekérvárak oltalmában képzelte el a továbbiakat, bízva abban, hogy előbb-utóbb megérkezik a hajóhad, amely a törököket hátba támadva fordítja majd meg az erőviszonyokat. A védekező-várakozó taktika helyett azonban Hunyadi János a túlélés egyetlen lehetséges esélyeként a gyors, kitörésre alkalmas támadás mellett határozott.

A király hadvezérére hallgatva az utóbbi tervet támogatta, Hunyadi pedig felállította a keresztes haderőt a törökökkel szemben. A balszárny - amelynek vezetése Szilágyi Mihályra várt - zsoldosokból, erdélyi és temesközi csapatokból állt, míg a jobb oldalon a Tallóci Frankó által irányított püspöki bandériumok és lengyel segédcsapatok várták a harcot. Középen Ulászló a magyar és lengyel királyi csapatokkal küzdött, a haditervet kiötlő erdélyi vajda pedig a havasalföldi különítményt vezette ott, ahol éppen szükség volt rá.

Az ütközet november 10-én, reggel vette kezdetét és egészen estig tartott. Az első hadmozdulatok a keresztények elképzelései szerint zajlottak, a török haderő mindkét szárnya szétszéledt, amiben nem kis szerepe volt Hunyadi János személyének, harctéri tapasztalatainak. A csatában azonban ekkor még nem vettek részt a janicsár hadtestek.

A dicsőséget hajszoló Ulászló - Hunyadi kérése ellenére - egy kisebb, 500 fős lovas egységgel rohant neki a török gyalogosoknak, ami a csata kimenetelét is eldöntötte. A cölöpökkel védett janicsár védőállásba bekerülve a király maroknyi serege felmorzsolódott, maga Ulászló is életét vesztette. A szövetséges hadseregben ezután pánik lett úrrá, aki tehette, menekülőre fogta, így a csapat teljesen szétesett. A helyzeten már Hunyadi sem tudott segíteni, ezért ő is úgy döntött, megmaradt seregével szélsebesen távozik a csatatérről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár