Milyen volt a mindennapi élet a középkorban?
2021. március 29. 11:29 Múlt-kor
Korábban
A haladás és a fény kora
Az újítások radikálisan megváltoztatták a hétköznapokat az évszázadok folyamán. Az erdőirtás és a kolonizáció nyomán új szántóterületek váltak művelhetővé. Mivel ezzel egy időben a mezőgazdasági technikák is javultak, hosszútávon a föld több lakót tudott eltartani. Becslések szerint – bár a pontos okok nem ismertek – 1000 és 1347 között 35 millióról 80 millióra nőtt Európa népessége.
A rabszolgatartás közben fokozatosan visszaszorult, a kézművesség és a kereskedelem tovább fejlődött, egyre nőtt a szükséglet, a városi piacok cserét követeltek. Aki munkával kereste kenyerét, az már nemcsak családi és egyházi közösséghez tartozott, hanem egy céhhez vagy ipartestülethez is.
A középkorban megszülettek az első egyetemek is; az 1088-ban alapított Bolognai Egyetem volt az első, amely tudományos fokozatokat adott. A vallási hitegység olyan szellemi fejlődést tett lehetővé, amely utoljára csak a Római Birodalom virágkorára volt jellemző.
Egyre fontosabbá váltak az írásbeli számadások a terméshozamokról és szerződésekről. A pontosabb kormányzás több képzett szakembert igényelt, elsősorban jogászokat. A régensek kancelláriái, amelyek az egykori királyi udvari kápolnákból alakultak ki, a 12. századtól már hivatalokká alakultak, főleg a növekvő oklevélszükségletnek megfelelően, s ezzel nőtt a hivatalnokok száma.
Ahogy Copernicus új kozmológiája és Amerika felfedezése az addigi világképet átformálta, úgy tette hozzáférhetővé a 15. század közepén a könyvnyomtatás eddig soha nem látott mértékben az ötleteket. Kutatásokat és kísérleteket, az igazság keresésének új, radikális formáit, amelyeket a humanisták Itáliában már a 14. században gyakoroltak intellektuális területen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.