Tradíció és dinamikus szövet
2019. szeptember 3. 16:51
Lehet anyagi megtérülésről beszélni? Egy ilyen típusú beruházásnál egyáltalán lehet-e szempont vagy elvárás ez?
A közberuházások tekintetében ezt a kérdést meglehetősen ritkán tesszük fel. Ennek ellenére a Liget Budapest projektnél ez egy alapgondolat volt. Akkor, amikor a projekt még el sem indult, a KPMG-vel készíttettünk egy tanulmányt arról, hogy nemzetgazdasági szinten milyen megtérülést mutat ez a projekt. Nyilván nem arra kell gondolni, hogy a belépőjegyek vásárlásával mikor térülnek meg ezek, az adott helyzetben több tízmilliárd forintos beruházások.
A Városligetnek ma 4-4,5 millió egyedi látogatója van. Konzervatív becslés alapján a Liget-projektnek köszönhetően ez 6,5-7,5 milliósra ugorhat. Ezeknek a látogatóknak jelentős része külföldről érkezik. Budapest most egyébként is egy szerencsésnek mondható turisztikai hullámon ül. Az elmúlt öt évben gyakorlatilag megduplázódott csak a Liszt Ferenc Repülőtér forgalma, és akkor az egyéb módon érkező turistákról még nem is beszéltünk. Ehhez járul hozzá a Liget Budapest projekt is.
Azok a turisták, akik ideérkeznek a Ligetbe, szórakoznak a környéken, budapesti hotelekben laknak, éttermekben fogyasztanak… Ha csak ezeknek az áfatartalmát nézzük, az már egy jelentős nemzetgazdasági hozzáadott érték. A KPMG vonatkozó számításai alapján 10-15 év alatt ez a beruházás pénzügyi értelemben is megtérül. A hozzáadott kulturális értéke pedig nyilván felbecsülhetetlen.
Melyik épületet várja már nagyon, hogy láthassa?
Nehéz kérdés, mert mindegyik közel áll hozzám, kettőt viszont mindenképp kiemelnék. Az egyik a most májusban elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amelyről talán a legkevesebb szó esik, ugyanakkor az egyik legnagyobb épület. Egy 38 ezer négyzetméteres, fantasztikus háttérintézményről beszélünk az egykori Szabolcs utcai kórház területén. Több mint 300 ezer darab felbecsülhetetlen értékű műtárgy költözik ebbe a komplexumba. Itt tényleg 21. századi körülmények között dolgozhatnak majd a restaurátorok, amihez hasonlóért eddig egészen Londonig vagy Amszterdamig kellett menniük.
A másik épület, amelyet kiemelnék a történelmi Ligetben, az a Magyar Zene Háza, amelynek a kivitelezési munkálatai jelenleg is zajlanak. Ez ugyanis egy annyira könnyed, légies épület – Sou Fujimoto tervei alapján készül, akit 2013-ban a világ leginnovatívabb építészének választottak –, amely nemcsak beruházóként állít minket komoly feladat elé, hanem az épületnek a tartalma, a programozása is kihívás: hogy miként lesz ebből egy valódi „zenei Csodák Palotája”.
Mivel fogja az elkészült Ligetet külföldi barátainak ajánlani?
A Városligetben nem lesz olyan pillanat, amikor átvágunk egyetlen szalagot, és azt mondhatjuk, hogy „na most készült el minden”, mivel folyamatosan adjuk át a különböző attrakciókat és épületeket. De a legvégén természetesen lesz egy olyan momentum, amikor a teljes Liget elkészül, és összeáll egy olyan unikális ökoszisztémává, amilyen gyakorlatilag Európában, de bátran mondhatom, a világon sincs. Szerintem ekkor fogom azt mondani a külföldi ismerősöknek, hogy „most érdemes újból Budapestre jönni. Most érdemes újból megnézni, hogy hol is tart ez a csodálatos város”.
Ez csupán azért érdekes, mert azt tapasztalom, hogy az ember olyannak él meg egy várost, amilyennek emlékszik rá. És mivel ezek a városok folyamatos mozgásban lévő, dinamikus szövetek, könnyen lehet, hogy aki régen járt itt, annak nincs meg az aktuális tudása a városról. Az olimpiai pályázat kapcsán derült ki, hogy a NOB-tagok jó része járt már Budapesten, csak éppen a ’80-as években. És természetesen a Duna-korzó akkor is fantasztikus és gyönyörű volt, de az ő mentális térképükön Budapest egész más város maradt, mint amivé a rendszerváltás óta lett. Ezért nagyon izgalmas egy ilyen Liget-projekt. Akik csodájára járnak majd külföldről – amikor elkészül –, teljesen más Budapest-élménnyel fognak hazamenni, mint azt megelőzően.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap