Öt bizarr és paranoid királyi szokás az emberevéstől az őrült orvosi gyógymódokig
2019. május 21. 13:21 Múlt-kor
Korábban
A fürdés, mint bűnös és pogány szokás
Annak ellenére, hogy az ókori Róma a fürdőzés államaként is elhíresült, kései századaiban szokatlan riadalom ütötte fel a fejét, miszerint néhányan elkönyvelték, hogy a fürdés komoly veszélyeket rejthet magában. Az időszámítás utáni III. századtól a birodalmat behálózó 11 óriási vízvezeték mintegy 1212 szökőkutat és 926 közfürdőt látott el. Ennek ellenére később, 527-ben a gót betörések következtében megrongálódtak a vízvezetékek, így akadozott a vízellátás. A felelősség a korai keresztény egyházra hárult, ám az érintetteknek fogalmuk sem volt arról, hogyan javítsák meg a vezetékeket, hogy helyreállítsák az alapvető tisztálkodás lehetőségét. Megoldást csupán tekintélyük megóvására találtak és a fürdést a pogányok által gyakorolt bűnös, hedonista cselekedetnek nyilvánították.
Idővel már az orvosok is az egyház oldalán foglaltak állást, ami odáig fajult, hogy az emberek már csillagjósokra hagyatkozva igyekezetek kipuhatolni, hogy van-e kedvező alkalom a tisztálkodásra. A hiedelem olyannyira elterjedt, hogy a későbbi történelmi periódusokban is tovább élt. A XV. században a spanyol uralkodó, aragóniai Ferdinánd felesége, a Trastámara-házból származó Kasztíliai Izabella azzal büszkélkedett, hogy egész életében összesen csupán két alkalommal fürdött. Az angol I. Erzsébet sem vitte túlzásba a tisztálkodást annak ellenére, hogy megjelenésére igen kényes volt, elmondása szerint havonta egyszer vette igénybe a víz és a szappan tisztító hatását.
Utóda, angol földön I. Jakab (1603-1625), Skóciában VI., szintén kerülte a mosakodás lehetőségét és állítólag sosem fürdött. További szóbeszéd terjedt róla, amikor egy udvarhölgy arról panaszkodott, hogy a tanácsteremben ülve, ahová a király is belátogatott, ő és a barátnője megtetvesedtek, célozva az uralkodó „szerepére” az ügyben. A tetvesség mellett környezete felrótta azt is, hogy még vacsora előtt sem hajlandó kezet mosni, csupán csak nedves szalvétával áttörölte ujjbegyeit. A fürdéssel kapcsolatban egy XVI. századi könyv is megnyilvánul, ami egyébként szintén nem javasolja se a fürdő, se gőzfürdő használatát, ráadásul még arra is felhívja az egyén figyelmét, hogy lehetőleg ne izzadjon sokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap