Miért nyitogatták fel őseik sírjait a kora középkori európaiak?
2021. június 24. 17:57 Múlt-kor
Korábban
Elvitt tárgyak, megmozgatott holttestek, hozzátemetett állatok
A legtöbb felnyitott sírból bizonyos tárgyakat távolítottak el, máshol azonban a holttest más helyzetbe való mozdítása, a sírban lévő tárgyak károsítása, bizonyos testrészek eltávolítása, illetve – egyetlen esetben – egy kutya elhelyezése is megfigyelhető.
„A sírrablás negatív tettnek hangozhat, de itt úgy tűnik, közösségi értelemben pozitív jelentőségű cselekedet volt. Az emberek továbbra is e temetőkben helyezték el halottaikat, miközben újra és újra felnyitották a sírokat” – mondta el Dr. Klevnäs. „Azt is megfigyelhetjük, hogy egyes temetők, ahol élt a felnyitás szokása, tovább voltak használatban, mint azok, ahol a holtakat békében hagyták.”
Így, hogy a gyakorlatot azonosították, a tudósok azt remélik, további kutatások által többet tudhatunk meg róla – például hogy miért terjedt el ilyen nagy területen ennyire rövid idő alatt. A jelek szerint Közép-Európában kezdődhetett a 6. század második felét megelőzően, majd kontinensszerte elterjedt, a 7. században érve a csúcsra.
A sírújranyitások elterjedtsége mellett a kutatók számos tendenciát is dokumentáltak. Gyakran fordult elő például, hogy a koporsó nem bomlott el még teljesen a felnyitáskor, ami arra utal, hogy a visszatérők olyan emberek sírjait látogatták, akikre még emlékezhettek – szüleik, vagy nagyszüleik nemzedékének tagjaiéit –, és általában különös tárgyakat kerestek.
„Az eltemetés nem jelentette a végét a kora középkori ingóságok útjának” – mondta el Klevnäs, kiemelve, hogy nem valószínű, hogy újrahasznosítás céljával vitték el őket, tekintve, hogy az elvitt tárgyak gyakran rendkívül rossz állapotban voltak. Mindazonáltal bizonyára elég fontosak voltak ahhoz, hogy az emberek a rothadó húsból és oszló ruházatból kiszedjék őket – habár az is tény, hogy igencsak megválogatták, mit visznek el.
„Igen meglepőnek tűnik, hogy valaki a rézöntvény brossokat elviszi egy oszladozó hulláról, de az ezüstfüggőkkel ékesített nyakláncot hátrahagyja” – tette hozzá Klevnäs. „Bizonyára úgy érezték, csak bizonyos fajta ingóságokat vehetnek el a holtaktól.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap