Kis ország, 167 olimpiai arany és számos rekord - magyar a második legnagyobb sportnemzet
2016. augusztus 5. 12:09 Csernus Szilveszter
Korábban
Éremszám tekintetében a nyolcadik legsikeresebb olimpiai nemzet
Az immár 120 éves időszakot magáénak tudható újkori olimpiák minden korszakában bebizonyosodott, hogy Magyarország ha a világtérképen nem is, de a sportban nagyhatalomnak számít. Ami a részvételt illeti, a magyar csapat jelenleg a negyvenhetedik, ha csak a nyári játékokat nézzük, a huszonhatodik olimpiai megmérettetésére készül. Ezzel (vagy annál többel) csak nyolc, csak a nyári játékokat nézve mindössze tizenhárom másik ország büszkélkedhet. Csak Nagy-Britannia, Svájc, Franciaország és Görögország azok, akik mind a 27 eddig megrendezett nyári olimpián ott voltak.
Az összesített olimpiai éremtáblázaton is rangos helyet foglalunk el: Oroszország 2012-es „előzése” után Magyarország a tizenegyedik helyre csúszott, de ha csak a nyári olimpián szerzett 476 érmünket nézzük, hazánk már az előkelő nyolcadik helyet foglalja el. Ám nem árt vigyáznunk: Kína és Ausztrália alig néhány dobogós helyezéssel lemaradva van mögöttünk. Ami a legfényesebb érmet illeti, a Magyar Olimpiai Bizottság szintén a nyolcadik helyet tudhatja magáénak – a 167 első helyezést 294 olimpiai bajnokunknak köszönhetjük. (A téli olimpiákat is hozzászámítva megmutatkozik ezen sportok földrajzi kötöttsége is, így ugyanis már éppen kiszorulunk az első tízből).
Ahol viszont sokak szerint a legjobban kiütközik a sportnemzeti jelleg, az az olimpiai aranyérmeknek a lakossághoz viszonyított aránya. Ebben a tekintetben nincs okunk szerénykedni, ugyanis csak Finnország választ el minket a világelsőségtől.
Itt jegyezzük meg, hogy a mai hivatalos olimpiai statisztikák egyrészről aranyérem alatt minden első-, ezüst alatt minden második-, míg bronz alatt minden harmadik helyezést értik, ám a kettő nem mindig jelentette ugyanazt. 1896-ban és 1900-ban még ezüstéremmel jutalmazták a bajnokot, a második helyezett bronzérmet, míg a harmadik babérkoszorút kapott.
Emellett a NOB nem szokta az éremtáblázathoz hozzászámolni az ún. művészeti versenyeket („compétitions artistiques”), melyek valóban nem sorolhatóak a sportok közé. Az 1912 és 1948 közötti nyári játékokon rendezett művészeti versenyek egyébként négy magyar éremmel (köztük egy arannyal) gazdagítják olimpiai sikereinket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap