Így alakította át a tuberkulózis a 19. századi divatot
2016. július 11. 13:41
Korábban
Hosszú szoknyák, méretes pajeszok
A 19. század második felében azonban jelentős változás következett be az orvostudományban: 1882-ben Robert Koch bejelentette, hogy mikroszkópja alatt sikerült kimutatni az elterjedése miatt morbus hungaricusnak is nevezett gümókórt terjesztő bacilusokat. Lassan kikristályosodott, hogy a ragályos fertőzés összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, és bár a nyomor betegségének nevezték, ez pusztított gyakran a gazdagabbak körében is.
A századfordulóra komoly kampányok indultak Európában és a tengerentúlon is a TBC felszámolására. Érdekes módon ez is nagy hatással volt a női divatra: a szakértők szerint ugyanis a hosszú női szoknyák gyakorlatilag felsöprik az utcákon található baktériumokat, és hazaviszik az otthonokba. A szakértők szerint ezt követően kezdett csökkenni a női szoknya hossza. A fűzőt is támadás alá vették, mondván, a légzés és a vérkeringés korlátozása súlyosbítja a tuberkulózis tüneteit. Az új fűződivat már jóval emberbarátibb lett.
Meg kell jegyezni, hogy a férfidivat sem maradhatott ki a kérdésből. A korszakban a dús szakáll, pödört bajusz és/vagy a dús pajesz volt az úr a férfiarcon. Érdekesség, hogy például a briteknél a krími háborúból hazatérő, ott a melegítő tényezői miatt preferáló katonák terjesztették el, azonban Európa-szerte, valamint az Egyesült Államokban is hódított. Akkoriban a borotválkozás nem számított túl higiénikusnak, ugyanis kevésbé tisztították a pengéket. Az 1900-as évekre a szakállt és a bajuszt már „veszélyesebbnek” mondták a borotválkozásnál, így csillaga hamarosan leáldozott.
„Egyszerűen nincs olyan számítási mód, amely meg tudná mondani a káros baktériumok számát, amely az amazóniai őserdőben egy szakállas arcra leselkedik, de az adatok légiókban mérhetőek” – írta Edwin F. Bowers amerikai orvos, a reflexológia úttörője 1916-ban az McClure’s Magazine-ban. „A kanyaró, skarlát, diftéria, tuberkulózis, szamárköhögés, gyakori és nem gyakori megfázás, valamint számos más fertőző betegség kétségtelenül a pofaszakáll sörtéinek útján terjed” – tette hozzá bölcsen. Az ehhez hasonló szakértői megfigyelések hatására a 20. század első felében valóban eltűntek a dús szőrzetek a nyugati világ férfijainak arcáról. A 19. századi, tuberkulózis inspirálta divateszmények ennek ellenére még sokáig a felszínen maradtak. Visszaszorulásukra azt követően került sor, hogy az orvosok egyre többször kezdték ajánlani pácienseiknek a napozást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap