Hadvezérként és politikusként sem tűrt ellentmondást Wellington hercege

Döntő csapás Waterloonál

A tanácskozás még nem fejezte be munkáját, amikor 1815. március 1-jén Napóleon megszökött Elba szigetéről és partra szállt Franciaországban, megkezdődött száznapos uralma. Az ellene felvonuló, Wellington irányította brit-porosz-holland haderő a döntő csatát 1815. június 18-án a belgiumi Waterloo mellett vívta meg. A Napóleon 72 ezres és Wellington 68 ezres serege közötti, egész napon át tartó véres harcot végül a porosz Blücher pihent csapatainak megérkezése változtatta a szövetségesek számára győzelemmé.

A világtörténelem egyik leghíresebb csatájában a franciák 29 ezer, az angolok és poroszok 22 ezer embert vesztettek és megsemmisült Napóleon híres gárdája is. A császár négy nap múlva végleg lemondott, legyőzője hatalmas jutalmakat, számos külföldi rangot és kitüntetést kapott - ő azonban már torkig volt a háborúval, s azért fohászkodott, ne kelljen többször hadakoznia.

A szövetségesek a "Vasherceget" nevezték ki az Észak-Franciaországot három évre megszálló csapatok parancsnokává, s neki sikerült megakadályoznia, hogy a győztesek megcsonkítsák vagy gazdaságilag teljesen legyengítsék Franciaországot. 1827-ben a brit haderő főparancsnoka lett, majd a következő évben hosszas unszolás után elvállalta a tory kormány vezetését.

A reformer IV. Vimos trónra kerülésével Wellington kormánya megbukott
A politikai csatamezőkön ugyanolyan keménynek, ellentmondást nem tűrőnek és hatékonynak bizonyult, de számos ellenfelet is szerzett. Jóllehet személy szerint ellenezte, az írországi helyzetre való tekintettel keresztülvitte a katolikusok emancipációját, s amikor IV. György király nem akarta a törvényt szentesíteni, lemondással fenyegetőzve bírta rá erre. A parlament reformját, a szavazati jog kiterjesztését azonban mereven ellenezte, s 1830-ban a romló gazdasági helyzet nyomán kirobbant zavargások, a reformokat pártoló IV. Vilmos trónra lépése után helyzete tarthatatlanná vált. 1830. november 2-án leszavazták a parlamentben, kormánya megbukott.

Wellingtont legjobban az keserítette el, hogy a Liverpool-Manchester vasútvonal megnyitásakor kifütyülte a közönség. Ez okból egy ideig a vasútnak is ellensége volt, később azonban megbarátkozott vele, mert kisebb vagyont keresett vasúti részvények adásvételével. Amikor 1834-ben IV. Vilmos ismét őt kérte fel kormányalakításra, a 65 éves herceg szokatlan önmérséklettel nemet mondott, de elvállalta a külügyminiszteri, majd később egy tárca nélküli miniszteri posztot. A politikától 1846-ban vonult vissza, tanácsait ezután is minden párt kikérte.

A herceget a Szent Péter székesegyházban Nelson admirális mellé temették
A 83 éves herceggel 1852. szeptember 14-én vidéki kastélyában végzett szélütés. Pompás állami temetést kapott, holtteste a Szent Pál székesegyházban Nelson admirális mellé került. Jóllehet Wellington soha nem ápolta "imázsát", már életében több szobrot emeltek a tiszteletére, halála után pedig valóságos legendává vált.

Londonban a Hyde Park bejáratánál áll a Napóleon fölötti győzelme tiszteletére az 1820-as években emelt diadalív, amelynek tetejét sokáig Anglia legnagyobb, a hadvezért ábrázoló lovas szobra díszítette, a szobor ma Aldershotban látható. Dublinban, a Phoenix Parkban tiszteletére emelték Európa legmagasabb, 62 méteres obeliszkjét, a talapzatán a Wellington életét megörökítő domborművek a Waterloonál zsákmányolt ágyúk fémjéből készültek.

1. A "szipoj tábornok"
2. Döntő csapás Waterloonál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
• Akire a bakó negyedszer is lesújtott
• A Habsburg, aki elvesztette Bécset