Einsteintől a Bermuda-háromszögig – hat különös teória Atlantiszról
2016. november 28. 12:08
Atlantisz legendás elsüllyedt szigete első ízben Platón két, i. e. 360-ban körül írott műveinek dialógusaiban szerepelt. A Timaiosz és Kritiász rövid párbeszédeiből megtudjuk, hogy a görög filozófus szerint 9 ezer évvel azelőtt létezett az azóta számos kalandor által keresett szigeti királyság. Az ókor állítólagosan legnagyobb tengeri hatalmát egyetlen nap és éjszaka alatt titokzatos körülmények között elnyelte a tenger. A Platón óta eltelt évszázadok során számos író, geológus, tudós, történész, régész, felfedező akadt, akik az eltűnt sziget nyomába vetették magukat. Voltak, akik egyértelműen vitatták létezését, ám számos elmélet keletkezett a rejtélyes királyság egykori helyét illetően. A History a hat leghíresebb elméletet szedte össze.
Korábban
Kontinens az Atlanti-óceán közepén
Az elképzelés, miszerint Atlantisz nem Platón képzeletének szülöttje, hanem valóban egy történelmi helyszín lehetett, csupán a 19. század végén került a köztudatba. Ignatius L. Donnelly amerikai író az Atlantis: The Antediluvian World (Atlantisz, az özönvíz előtti világ) című 1882-es művében úgy érvelt, hogy az ókori világ fejlettsége, teljesítménye (különféle nyelvek sokasága, kohászat, mezőgazdaság, stb.) nem származhatott „önmagától”. A kongresszusi képviselő és amatőr tudós szerint kellett lennie egy korábbi fejlett civilizációnak, hiszen az általunk ismert ókoriak nem lehettek elég kifinomultak ahhoz, hogy létrehozzák a ma hozzájuk köthető eredményeiket.
Feltételezve, hogy az Atlanti-óceán csupán néhány száz láb mélységű, Donnelly szerint egykoron volt egy kontinens, amelyet az „elmozduló” óceáni víztömegek egyszerűen elárasztottak. Úgy vélte, Platón viszonylag pontosan leírta, hol is található ez az elveszett világ: Herkules oszlopain túl (minden bizonnyal ez a kép a Gibraltári-szorosra utalhat) kb. hatezer stadionnyi távolságra Egyiptomtól (1500 kilométerre). A méretekkel a filozófus bizonyára tévedhetett, hiszen már a Gibraltár-Kairó légvonalbeli távolság is eléri a 3500 kilométert. A modern oceanográfia és a lemeztektonika (vagyis a vándorló óceáni és kontinentális lemezek tudományának) megszületése után ez a nézet még sokáig uralkodónak számított. Donnelly úgy vélte, az atlantiszi volt a világ első civilizációja, amelynek lakói elköltözve a szigetről hozták létre a többi ókori kultúrát. (Például szerinte az egyiptomi volt az atlantisziak első „gyarmata”.) A világ különböző társadalmának mitológiai hagyományai pedig azért oly hasonlóak, mert mind az atlantiszi kultúrából fakadt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap