Egyetlen dzsunkával térképezte fel Kína folyóit Cholnoky Jenő
2023. július 5. 09:50 Múlt-kor
73 éve, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten Cholnoky Jenő földrajztudós, akadémikus, a magyar földrajztudomány egyik legjelentősebb alakja. Mind Kelet-Ázsiában, mind Magyarországon a vizek hidrográfiai vizsgálatában szerzett érdemeket, a nagy kínai folyók mellett a Balaton feltérképezéséből is kivette részét.
Korábban
A középkori nemesi eredetű Cholnoky család fiaként született Veszprémben 1870. július 23-án. Már gyermekkorától nagy érdeklődést mutatott a földrajz iránt, azonban veszprémi, illetve pápai középiskolai tanulmányai után édesapja nem a Budapesti Tudományegyetemre, hanem a Királyi József Műegyetemre íratta be. Indoklása állítólag az volt: „a tanárok mind szegények.”
Cholnoky így a Műegyetem vízépítési szakát végezte el, ami nagy mértékben meghatározta további pályáját. Később filozófiából is doktori fokozatot szerzett. Előbb a Műegyetemen Klimm Mihály vízépítő mérnökprofesszor mellett, majd 1894-től az eddigre már világhírű id. Lóczy Lajos mellett a Tudományegyetemen dolgozott tanársegédként.
Lóczy volt az, aki megbízta Cholnokyt azzal, hogy utazzon el Kínába, és térképezze fel a Kínai-alföld nagy folyóinak, valamint deltáik hidrológiáját. Szerény, 1500 forintos ösztöndíja nagyrészt elment a Távol-Keletre való eljutásra, így Kínában saját pénzéből vett egy dzsunkát, amellyel aztán a folyókat járta.
Kijelölt feladata mellett a kínai folyók mentén élő népekről a néprajz számára is értékes adatokat gyűjtött, és egy mandzsúriai lávamező felfedezése is az ő nevéhez fűződik. Útinaplójába 1235 rajzot készített, köztük mérnöki pontosságú ábrázolásokat különböző vízépítési megoldásokról, amelyekkel útja során találkozott.
Tanulmányútját követően adjunktussá léptették elő, ekkor szerezte meg filozófiai doktorátusát is, továbbá magántanári minősítést is szerzett. 1905-ben a kolozsvári egyetemre nevezték ki rendes tanárnak, és a földrajztanszék vezetését is megkapta.
A földrajztudós gyermekeivel 1907-ben (kép forrása: Fortepan / Cholnoky Tamás)
Itt 15 éven át tanított, ezalatt Erdély földrajzát és természeti viszonyait is behatóan tanulmányozta (az egyik nyáron gyalog barangolta be az egész országrészt). 1910-ben a Spitzbergákra is elutazott, majd 1912-ben Teleki Pállal Észak-Amerikát járta be.
A román bevonulás elől 1919-ben menekült Budapestre családjával, itt a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba is beosztották, mint földrajzszakértőt. Tagja volt a Károlyi-kormány által létrehozott, a történelmi ország egyben tartásának célját zászlajára tűző Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (TEVÉL) nevű szervezetnek is.
1920-ban választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, 1921-ben tanszékvezető tanár lett a Tudományegyetemen, ahol újraélesztette a földrajzoktatást a két világháború között. 70 évesen, 1940-ben vonult nyugállományba.
Tanítványok körében, 1929 (kép forrása: Fortepan / Cholnoky Tamás)
A két világháború között elnöke volt a Magyar Turista Egyesületnek, illetve tevékeny szerepet vállalt a keletkutató Turáni Társaság, majd az ettől elkülönülő, kevésbé tudományos munkát végző Magyar Turán Szövetség munkájában (utóbbinak „nagyvezérévé” is választották).
A második világháború végét Balatonfüreden vészelte át, 1949-ben, a kommunista fordulatot követően politikai nézetei miatt az MTA megfosztotta tagságától, és az általa elnökölt Magyar Földrajzi Társaságot is feloszlatták.
Cholnoky Jenő élete során háromszor nősült: 1898-ban vette feleségül a nála három évvel idősebb Barrois Petronellát, akitől három gyermeke született: két fiú, Béla és Tibor (akik maguk is tudományos pályára léptek), valamint egy lány, Ilona. Első felesége 1917-ben, hosszú betegség után hunyt el Kolozsváron, a tudós nem sokkal később a 19 évvel fiatalabb Fink Idát vette feleségül.
1945 és a magyarországi harcok kettős tragédiát hoztak Cholnoky számára: februárban lánya vesztette életét Budapesten, míg a tavasszal Balatonfüreden szovjet katonák ölték meg második feleségét. Idős korára, 1946-ban harmadszor is megnősült, ekkor Vadas Jolánt vette feleségül. Néhány héttel nyolcvanadik születésnapja előtt, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.