Vereséggel felérő győzelemmel végződött a daytoni majomper az evolúciótagadók számára
2022. július 21. 09:50 MTI
97 éve, 1925. július 21-én fejeződött be az amerikai Dayton városában a világfeltűnést keltő, majomper néven elhíresült bírósági eljárás. A perben persze nem csimpánz, hanem egy darwinista tanító ült a vádlottak padján, akit jelképes pénzbüntetésre ítéltek, mert az evolúcióelméletet is megismertette tanítványaival.
Korábban
Az eljárást a Tennessee államban néhány hónappal korábban, a fundamentalista keresztény lobbi nyomására meghozott törvény alapján indították. A jogszabály megtiltotta, hogy az állami iskolákban tagadják az ember teremtésének bibliai történetét, és azt tanítsák, hogy az ember alsóbbrendű állatoktól származik. A törvény megszegése vétségnek minősült, amelyet 100 és 500 dollár közötti bírsággal sújtottak.
Az amerikai polgárjogi unió (ACLU) hevesen tiltakozott, és védelmet ajánlott azoknak, akik tudatosan megsértik a törvényt. Erre végül egy 24 éves daytoni biológiatanár, John Thomas Scopes vállalkozott, akit a helyi üzletemberek is cselekvésre buzdítottak, abban reménykedve, hogy a per a gazdasági nehézségekkel küzdő városra irányítja majd a figyelmet.
Scopes ellen május 25-én emeltek vádat, de nem tartóztatták le. A tárgyalásra mindkét oldalon nagyágyúkat mozgósítottak: a vádat William Jennings Bryan volt külügyminiszter, háromszoros demokrata párti elnökjelölt képviselte, a védelmet az agnosztikus Clarence Darrow sztárügyvéd vezette.
A per három főszereplője (balról jobbra): John Scopes, Clarence Darrow, és William Bryan
A sajtóban a jogi küzdelem apokaliptikus méretű összecsapássá változott a jó és a rossz, az igazság és a hazugság között (persze ki-ki meggyőződésének megfelelően a másikat látta a sátáni szerepben). Dayton utcáit újságírók és érdeklődők özönlötték el, a falakat plakátok borították, Bibliákat árultak, még „a védelem tanúinak” nevezett csimpánzokat is mutogattak.
A hatalmas érdeklődést kiváltó per 1925. július 10-én kezdődött az esküdtszék kiválasztásával, a tárgyalást – az amerikai történelemben először – élőben közvetítették a rádióhálózatok, a per eseményei virítottak a lapok címoldalán. A teremben akkora tömeg gyűlt össze, hogy a bíró attól tartott, leomlik a padló, végül az épület előtti gyepet jelölte ki a tárgyalás helyszínéül.
A bíró nem is titkoltan a vád felé hajlott, s a védelem kérését elutasítva nem engedélyezte evolúciópárti tudósok vallomását, mondván: Scopes a vádlott, nem pedig a törvény, amelyet megsértett. A védőügyvéd, Darrow ezután taktikát váltott, és az ügyész Bryant szólította a tanúk padjára. Kettejük összecsapása volt a tárgyalás csúcspontja, s az ügyvédnek sikerült nevetségessé tennie a Bibliában szó szerint hívő, nemegyszer önellentmondásokba bonyolódó ellenfelét.
A tárgyalás végén Darrow azt kérte, nyilvánítsák bűnösnek védencét, hogy bizonyítékait a fellebbviteli tárgyaláson terjeszthesse elő (ezzel azt is elérte, hogy Bryan nem mondhatta el nagy gonddal csiszolt vádbeszédét). Az esküdtszék, amelynek tizenkét tagjából tizenegy középkorú, templomba járó farmer volt, nyolc nap tárgyalás után csak nyolc percig tanácskozott. Scopest bűnösnek találták, és a bíró 100 dollár bírságot szabott ki rá. Érdekesség, hogy a vádat képviselő, de a perben megszégyenült Bryan az ítélethirdetés után öt nappal, még Daytonban meghalt.
A világszerte hatalmas felháborodást keltő ítéletet Tennessee állam Legfelsőbb Bírósága egy évvel később jogtechnikai okokra hivatkozva – a bírságot csak az esküdtszék és nem a bíró szabhatta volna ki – megsemmisítette. A fellebbezés és így az újratárgyalás lehetőségét azonban elvetették, mondván: „Semmi haszon nem származna abból, ha ez a bizarr ügy tovább folytatódna.” Scopes ezután felhagyott a tanítással, geológiai diplomát szerzett, és Venezuelába ment olajmérnöknek.
A daytoni majomper nem vetett véget az evolúció oktatása körüli vitáknak, de komoly veresége volt a maradi erőknek: a tárgyalás idején 15 szövetségi állam fontolgatta hasonló törvény meghozatalát, de csak kettő (Mississippi és Arkansas) korlátozta a darwini teória tanítását. A döntő szót csak 1968-ban mondta ki a szövetségi Legfelsőbb Bíróság, amely az alkotmány első kiegészítésére hivatkozva megsemmisítette a hasonló arkansas-i törvényt.
A kreacionisták ekkor azt követelték: kapjon egyforma súlyt az evolúció és a teremtésmodell. 1970-ben Arkansas és Louisiana úgy határozott, hogy ahol az evolúciót tanítják, ott párhuzamosan oktatni kell a Teremtés Könyvén alapuló „teremtéstudományt” is; a helyi törvényeket a Legfelsőbb Bíróság csak 1987-ben helyezte hatályon kívül.
Stanley Kramer 1960-ban Aki szelet vet címmel filmen dolgozta fel a majomper történetét. Érdekesség, hogy 1928-ban Cseh Károly jugoszláviai baloldali tanító-újságíró ellen is per indult Darwin elméletének tanítása miatt, ez volt az adai majomper.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.