Nevet kapott a mai ember félmillió éve élt közvetlen elődje
2021. november 2. 14:50 MTI
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók.
Korábban
Etiópiai lelet
A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D'ar régészeti lelőhelyen találtak.
A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában.
Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.
Könnyebb kommunikáció a tudományban
Mirjana Roksandic, a kanadai Winnipegi Egyetem tudósa szerint lehetetlenné vált a kommunikáció az ebben az időszakban lezajlott emberi evolúcióról való a megfelelő terminológia hiánya miatt, amely lehetővé tenné a földrajzi változatok megkülönböztetését.
Az új osztályozás szerint a Homo bodoensis fajba tartozik a középső pleisztocén időszakból Afrikából származó emberi leletek nagy része és néhány lelet Délkelet-Európából, míg a kontinens többi részéről származó lelet a neandervölgyi emberé.
A Homo bodoensis név bevezetése „elvágja a gordiuszi csomót és lehetővé teszi számunkra, hogy egyértelműen kommunikáljunk az emberi evolúció ezen fontos periódusáról” – mondta Christopher Bae, a Hawaii Egyetem antropológusa.
Szigorú szabályok
Roksandic kiemelte: egy új faj elnevezése nagy dolog, a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság csak nagyon szigorú szabályok alapján engedélyez egy névváltoztatást.
A szakértők eredményeikről az Evolutionary Anthropology Issues News and Reviews című tudományos lapban számoltak be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap