Új-Anglia első telepeseinek pénzérméje kerül kalapács alá novemberben
2021. október 22. 11:41 MTI
Akár 300 ezer dollárért (94 millió forintért) is elkelhet egy rendkívül ritka, 17. századi, új-angliai ezüst érme, amikor novemberben Londonban árverésre bocsátják.
Korábban
Az 1652-ben Bostonban vert, jó állapotú ezüst egyshillinges érmét – amelyből mindössze nagyjából 40 példányról tudni, hogy fennmaradt – nemrégiben találták meg az Egyesült Királyságban egy több száz régi érmét tartalmazó cukorkásdobozban – közölte szerdai közleményében az aukciót szervező Morton & Eden árverési ház.
James Morton, az aukciósház éremszakértője az új-angliai érmét a gyűjtemény sztárjának nevezte.
Mint közleményében felidézte, az ezüstshillinget John Hull pénzverdéjében készítették 1652-ben Bostonban, hogy a Massachusetts-öböl kolóniájának telepesei fizetőeszközként használhassák.
A massachusettsi törvényszék 1652-ben Hullt és segédjét, Robert Sandersont bostoni pénzverőmesterré nevezte ki. A pénzverdét II. Károly angol király rendeletére 1682-ben bezárták.
A kezdetleges kialakítású érme egyik oldalán az Új-Angliát (New England) jelképező NE kezdőbetűk, a másik oldalán pedig a római XII szám szerepel, utóbbi arra utal, hogy egy shilling 12 pennyt ért.
Az érmét Wentworth Beaumont adta át az aukciósháznak, miután apja megtalálta észak-angliai családi birtokán lévő otthona dolgozószobájában egy dobozban.
Beaumont őse, William Wentworth Új-Anglia első telepesei közé tartozott, 1636-ban érkezhetett a gyarmatokra, és valószínűleg újonnan szerezte az érmét.
Beaumont szerint feltehetőleg egyik rokona hozta vissza az érmét Amerikából.
Az online aukciót, amelyen számos más korai amerikai érmét is árvereznek, november 26-ra tervezik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.