Cáfolták az elméletet, miszerint Molière műveit nem saját maga írta
2019. november 29. 12:24 MTI
Két francia kutató egy új tanulmányban cáfolta azt a régóta terjedő elméletet, hogy Pierre Corneille volt Molière “szellemírója”. A Science Advances folyóiratban publikált kutatásban leszögezik, hogy kétségtelenül maga Molière volt a mesterművek szerzője.
Korábban
Pierre Louys francia költő-író vetette fel egy 1919-ben született cikkében, hogy Pierre Corneille (1606-1684) írta az Amphitryont és más drámákat is, amelyeket Molière-nek (Jean-Baptiste Poquelin, 1622-1673) tulajdonítanak.
A gyanút a 2000-es évek elején nyelvész kutatók is felkarolták, akik azzal érveltek, hogy Corneille és Molière stílusa annyira hasonló volt, hogy ez alapján akár Corneille is írhatta a műveket.
Florian Cafiero és Jean-Baptiste Camps, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) és az École Nationale des Chartes számítógépes nyelvészettel foglalkozó kutatói a szerzői hozzárendelés technológiáit használták az elmélet cáfolására.
Ez a módszer az írás- és beszédmód jellegzetességeinek kiterjedt statisztikai elemzésére támaszkodik a szöveg szerzőjének azonosításához. Minden szerzőnek megvan ugyanis a speciális szókincse, jellemző rájuk a szó- és kifejezéskészlet, a nyelvtani szerkesztés.
Még akkor is árulkodó ez a jellegzetesség, ha valaki megpróbálja tudatosan egy másik szerző stílusát másolni – ismertette a kutatást a phys.org tudományos portál.
A módszerrel megbízhatóan meg lehet állapítani például középkori szövegek szerzőit, de a titkosszolgálat is használja névtelen fenyegető levelet írók azonosítására.
A két kutató három éven át elemezte Molière, Pierre Corneille, Paul Scarron, Jean de Rotrou és Thomas Corneille 17. századi francia írók-költők szövegeit.
Vizsgálták a rímeket, a nyelvtant, a szókincset és számos más nyelvi elemet. A példátlanul nagy kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy Molière művei vitathatatlanul jellegzetesen különböznek bármely kortárs szerző szövegeitől.
Éppenséggel Pierre Corneille darabjai állnak tőle a legtávolabb, Scarron vagy Thomas Corneill munkái hasonlítanak leginkább az övéire.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.