Korunk legnagyobb gyilkosa támadta meg az egyik váci múmiát
2016. március 1. 12:11
A rák egyáltalán nem 20-21. századi „találmány”, a genetikai hajlam már az újkorban is jelen volt az európai népességben, mutattak rá a Tel-Aviv-i Egyetem kutatói, akik a 18. századi váci múmiák vizsgálata során jutottak ezen eredményre.
Korábban
Az elhízás modern kori pestise, a mozgásszegény életmód és a feldolgozott élelmiszerek – általában ezeket az okokat szokták megnevezni az orvosok a vastagbélrák kialakulásánál. A vastag- és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb daganat és a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásnak. A kutatók általában az Adenomatous polyposis coli (APC) nevű gén mutálódását társítják a halálos betegséggel. De vajon melyik létezett előbb? A vastagbélrák valóban a modernitás halálos végterméke? Vagy ez csupán egy félresikerült DNS eredménye?
A Tel-Aviv-i Egyetem kutatónak legújabb felfedezése (tavaly egyébként 12 TBC-törzset tudtak elkülöníteni a múmiákban) azt sugallja, hogy a végbél- és vastagbélrákra való genetikai hajlam megelőzte az ipari forradalmat, ugyanis egy 18. századi magyar múmiában is felfedezték e halálos gént. Rina Rosin-Arbesfeld, az egyetem orvostudományi karának Mikrobiológiai és Immunológiai Tanszékének munkatársa anatómusokkal és antropológusokkal karöltve jutott el a különös felfedezéshez.
A magyar múmiák
Mint ismeretes, 1994-ben egy munkás a váci Fehérek templomának falán egy repedésre lett figyelmes, s mikor kalapáccsal megütötte, üreges hangot hallott. Néhány csapást követően az egy téglányi vastag fal kezdett összeomlani. Az áttörést követően a munkás egy lefelé vezető, sötét kőlépcsőt talált. A plébánossal együtt lementek a lépcsőn, s egy mennyezetig díszesen kifestett, koporsókkal telerakott kriptát találtak.
A plébános felismerve a ritkaságok jelentőségét – hiszen a koporsók nem gyakran élik túl ilyen szép állapotban az évszázadokat – szakembereket hívott, akik a nyughelyeket felnyitva mumifikálódott holttesteket találtak. A kripta mikroklímája megőrizte az elhunytak ruházatát és egyéb melléjük temetett értékeiket a gyapjúzoknitól a főkötőkön és a rózsafüzéreken át a fejükre helyezett rozmaringból készült koszorúig.
A 265 múmia a Természettudományi Múzeumba került, ahol röntgensugaras vizsgálatnak vetették alá őket, amely során tuberkulózisra utaló nyomokat találtak a csontokban. A nem mindennapi felfedezést Mark Spigelman német professzor is megvizsgálta, aki úttörő szerepet játszott a tüdőbaj baktériumának régészeti maradványokban való kutatásában. Az 1700-1800-as évekből származó – azokból az évekből, amikor a tuberkulózis fehér pestisként söpört végig a kontinensen –, igen jól konzervált múmiák csoportja felbecsülhetetlen értékű információkhoz juttatta a kutatókat a baktériumról és az ellene történő természetes védekezésről.
A szövetminták elemzése után a múmiák 89 százalékában találtak a szakemberek TBC fertőzésre utaló bizonyítékokat. Az évszázados leletek nagyszerű lehetőséget biztosítanak a kutatók számára egy olyan gyógyszertörzs kifejlesztésére, amellyel a tüdőbajban szenvedő betegek rövidtávon hatékonyan tudják felvenni a versenyt a gyilkos kórral szemben, ugyanis a váci múmiák csupán 35 százaléka halt meg TBC-ben. Mivel nem volt védőoltás és antibiotikus kezelés, a múmiák fennmaradó 65 százaléka genetikai ellenálló képességgel rendelkezett, amely hosszútávon megoldást jelenthet a tuberkulózis génterápiával történő gyógyításában.
A rákos váci
„A vastag- és végbélrák a modern idők leggyakoribb egészségügyi veszélyei közé tartoznak” – magyarázta Rosin-Arbesfeld. Hozzátette: „Most ennek hátteréről is sikerült lerántanunk a leplet. A célunk az volt, hogy megtudjuk, az APC-mutáció a korábbi korokban is rejtett-e egészségügyi veszélyeket, milyen gyakori volt és hogy e gén hasonlított-e a maihoz. Más szavakkal: a rák előfordulását az ember idézte elő vagy a természet maga alkotta?”
Mint elmondta, mikor tudomást szereztek a tuberkulózisos váci múmiák létéről, kíváncsiak lettek, hogy a több évszázados, kiválóan megőrződött testekben a vastagbélrák genetikai mutációja is megtalálható-e. A szakértők genetikai szekvenálás segítségével azonosították a mutációt a múmiákból vett APC-génekben. „A mumifikálódott lágy részek egy teljesen új fejezetet nyitnak a kutatástörténetben” – mondta a kutatásban résztvevő Israel Hershkovitz antropológus.
„Csupán kevés betegség támadja meg a csontokat, a legtöbb betegség bizonyítékát általában a lágyrészek hordozzák. A magyar múmiák ideális lehetőséget teremtenek, hogy részletes genetikai elemzés során a legkülönbözőbb kórokozókra bukkanjunk” – tette hozzá. A vizsgálatok szerint a váci múmiák közül egy hordozott rákos mutációt, ez pedig a szakértők szerint annak a jele, hogy a genetikai hajlam a rákra a korábbi korokban is ugyanúgy létezett, mint ma. Ella H. Sklan orvostörténész azonban hozzátette: „mindezidáig csupán egy maradványnál találtunk mutációt. További vizsgálatokat kell végeznünk, hogy szélesebb körű következtetéseket tudjunk levonni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap