Egy azték uralkodó régóta keresett sírjára bukkanhattak
2015. december 2. 11:55 MTI
A kutatók szerint egy azték uralkodó régóta keresett sírhelyéhez vezethet az az alagútszerű átjáró, amelyet a mexikóvárosi Templo Mayor (nagy templom), az aztékok egyik főtemplomának romjainál tártak fel helyi régészek.
Korábban
Az aztékokról úgy tartják, hogy 1325 és 1521 közötti uralmuk idején elhamvasztották vezetőik maradványait, ám a hamvak végső nyughelyét soha nem találták meg a régészek. A Leonardo Lopez Lujan vezette régészcsapat egy 8,4 méteres alagútra bukkant a Templo Mayor romjainál. Az átjáró egy kör alakú helyiség közepébe vezet, amely az elhunyt uralkodók elégetésének helyszínéül szolgálhatott a mexikói Nemzeti Embertani és Történeti Múzeum szakértőinek friss bejelentése szerint.
Az alagút száját egy háromtonnás szikla zárta el, amelyet 2013-ban mozdítottak el a szakemberek. Az eléjük táruló helyiségben gazdag és egyben félelmetes áldozati ajándékok sorakoztak: aranydíszek, sas- és csecsemőcsontok, továbbá kőkések, amelyeket emberáldozat bemutatásánál használtak. A régészek szerint a nagyjából 45 centiméter széles és 1,5 méter magas folyosó végén két régi bejárat található, amelyeket kőművesmunkával zártak el. Az átjárót nagyjából két évvel ezelőtt feltöltötték a romokhoz vezető egyik út munkálatai miatt, amelyek lassan véget érnek.
Lopez Lujan reményei szerint jövőre folytathatják az ásatásokat. "Természetesen ebbe beletartozik az átjáró ismételt kiásása és annak feltárása, hogy mit rejt a két lezárt ajtó. Feltételezésünk szerint két apró kamrát találunk mögöttük, azokban pedig azték uralkodók hamvaival teli urnákat, de persze tévedhetünk is" - mondta a szakember. A Templo Mayor (nagy templom) az aztékok egyik főtemploma volt, amely fővárosukban, Tenocstitlanban, a mai Mexikóvárosban állt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.