Az oroszok fele károsnak ítéli meg a peresztrojkát

A 30 évvel ezelőtt elindított, és a Szovjetunió széthullásához vezető folyamat több kárt okozott, mint hasznot - így vélekedett a Levada Központ nevű orosz közvélemény-kutató cég kérdéseire válaszolók 55 százaléka. A Levadánál ugyanakkor elmondták, hogy ennek az álláspontnak a képviselői évek óta egyre kevesebben vannak. 2013-ban 60 százalékot tett ki a számuk, míg tíz éve 70-et. Ezzel szemben majdnem minden negyedik megkérdezett (24 százalék) úgy gondolta a márciusban végzett felméréskor, hogy az orosz társadalmi-politikai átalakulás, a peresztrojka helyes volt. 21 százalékuk nem tudta eldönteni, mit is válaszoljon.

Abban sem értettek egyet az emberek, hogy mi lett volna, ha a szovjet vezetés nem a peresztrojka mellett dönt. 31 százalékuk szerint akkor el lehetett volna kerülni a konfliktusokat és meg lehetett volna őrizni a Szovjetunió egységét. 26 százalékuk azonban úgy gondolja, hogy fokozatosan romlott volna a helyzet az országban a reformok nélkül. 16 százalékuk szerint semmi különös nem történt volna, minden maradt volna a régiben. Csak minden tizedik válaszoló vélekedett úgy, hogy a Szovjetunió nem tudott volna versenyben maradni a világ legfejlettebb országaival, és mindenképpen elveszítette volna világhatalmi státusát.

Az Interfax emlékeztet rá, hogy a peresztrojka kezdetét 1985 áprilisára teszik. Csütörtökön lesz 30 éve, hogy Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, a Szovjetunió Kommunista Pártjának élére az év márciusában került politikus a Központi Bizottság (SZKP KB) ülésén átfogó reformelképzeléseket terjesztett be "Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének felgyorsítása" címszóval.

A Novaja Gazeta című független politikai napilap kedden felidézte, hogy Gorbacsov májusban már nevén nevezte a reformot, azaz peresztrojkáról beszélt. Az akkori új politikai kurzus meghirdetése és gyakorlatba való átültetése miatt a politikushoz az oroszok közül még mindig sokan ellenszenvvel viszonyulnak. A Levada Központ felmérése szerint Gorbacsovot, a peresztrojka atyját a megkérdezettek 13 százaléka kedveli, a válaszolók 36 százaléka nem szereti és 44 százalékuknak közömbös a személye.

Karina Pipija, a kutató cég szakértője szerint az orosz lakosság, különösen a fiatalok számára egyre nehezebb a peresztrojka értékelése és elhelyezése az orosz történelemben. Nemcsak annak okán, hogy csökken a nevezetes időszakot átélt emberek száma, hanem mert a felnőtt lakosság körében egyre kevesebben akarnak visszaemlékezni a peresztrojkára, be nem teljesült álmaikra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban