Mit firkáltak a szerzetesek a középkori kódexekbe?
2014. október 7. 16:17
Iszogató csontváz, pipázó emberalak, mosolygó napocska - ilyen és ehhez hasonló ábrákat lehet találni egy-egy középkori kódex lapjain. A kódexmásolók főként íróeszközeik kipróbálása végett firkálgattak a margóra, azonban megesett, hogy a tiltás ellenére összetettebb rajzokkal vagy a monogramjaikkal is kifejezték individualitásukat.
Korábban
Erik Kwakkel, a Leideni Egyetem történésze az elmúlt néhány évet több évszázados könyvek és kéziratok társaságában töltötte. Ezen idő alatt a középkori művek lapjain számos firkával, vicces figurával vagy karikatúrával találkozott, amelyek zömét a korabeli írnok valószínűleg csak az íróeszköze kipróbálása végett készített. A fura ábrák, arcok, levélszerű formák, egyszerű firkák vagy geometriai ábrák főként a könyvek utolsó, üres lapjain láthatók.
"Történelmi szempontból ezek a firkák azért is érdekesek, mert ki lehet belőlük következtetni, hogy az író melyik országból származott. Gyakorlatilag a névjegyét hagyta ott. Olykor, ha átköltözött egy másik íráskultúrával rendelkező tartományba, országba, esetleg egy másik rendházba, átvette az ottani stílust, amely a következő kódexmásolásnál akár már testet is ölthetett. Az egyes régiók stílusa mind-mind információt adott az ott élőkről" - mondta Kwakkel.
Bizonyos értelemben ezek az ábrák ujjlenyomatok, egyfajta aláírások voltak, amelyek egy kis "nyomot" hordoznak a rég elfeledett másolókról, akiknek kevés lehetőségük volt, hogy kifejezzék individualitásukat munkájuk közben - legyen az monogram, vagy bármilyen egyéni ábra.
A tollpróbálgatásokból eredő firkák mellett Kwakkel néhány olyan 13-14. századi, valószínűleg fiatal tanulótól származó ábrát is talált, amelyek bizonyos egyetemes emberi fogalmakhoz kapcsolódtak, mint például a szeretet, vallás vagy az erkölcs - bár elsősorban az unalom érhető tetten bennük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap