Fantasztikus színekben pompázik az egyiptomi múmia gallérja
2013. november 6. 14:51 MTI, Múlt-kor
Szinte teljesen megtartotta eredeti színeit az a gallér, amelyet egy egyiptomi múmia „viselt”, s amelyet az egyik thébai sírban találtak. A több darabból álló leletet mostanra sikerült gondos munkával összeilleszteni.
Korábban
Az egyiptomiak kedvenc melldísze a gyöngyökből összeállított úgynevezett uszeh-gallér volt. A fenti képen látható, színes gallér anyaga a sajátos egyiptomi papírmasé-keverék, a kartonázs volt, s egy múmiának szánták. A gallér mellett talált agyagpecsét – amely egy papiruszt tartott össze – arra enged következtetni, hogy az elhunyt előkelő származású, valószínűleg egy vagyonos temetkezési vállalkozó volt, üzlete pedig jól mehetett.
A nagyjából 2300 éves uszeh-gallért a dél-egyiptomi Luxorban, az ókori Théba egyik síremlékében találták meg. A színpompás anyagon egyiptomi vallási elemek láthatók. A felső sarkokban két, az egyiptomi istent, Hóruszt megtestesítő, szárnyas napkorongot viselő sólyom van, míg a felső rész közepén emberfejű, madártestű lény látható – az ember egyik halál utáni megnyilvánulási formáját, a 'Ba'-t jelenítve meg –, amely a múmia halhatatlan lelkét jelképezi.
A díszítés középső részén arany síremlék rajza fedezhető fel, benne két istennővel – feltehetőleg Ízisz és Neftisz –, akik a síremlék közepén lévő istenség – valószínűleg a sakál fejű Anubisz – felé fordulnak. A gallér nagyjából 22 centiméter magas – a sólymokat nem számítva –, és hozzávetőlegesen 42 centiméter széles. Alját lótuszok szegélyezik.
A sírhelyet eredetileg több mint 3300 évvel ezelőtt alakították ki Ehnaton fáraó egyik szolgálója számára. Valamivel később egy hivatalnok készíttetett magának ugyanitt sírhelyet. Az évszázadok múlásával egyre több embert – a pontos szám ismeretlen – helyeztek a sírban örök nyugalomra, és egyiküket ezzel a díszes gallérral a nyakában hantolták el.
A Pennsylvaniai Állami Egyetemen dolgozó Susan Redford és csapata több száz kartonázs-töredéket talált a sírnál végzett ásatások során. A gallért alkotó darabokat 2000-ben és 2002-ben fedezték fel. A csapat művésze, Rupert Nesbitt aprólékos munkával összeillesztette a leletet, Redford pedig az Archaeological Research in the Valley of the Kings & Ancient Thebes: Papers Presented in Honor of Richard H. Wilkinson című kötet egyik tanulmányában részletezte eredményeiket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap